Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Bethlen Admin @ 2007. október 1. - 0:00 :: 7027 megtekintés :: Fizika
"A" tételek

Mechanika

  1. A dinamika törvényei. Inercia- és nem inercia rendszerek. A hatás-ellenhatás elvét kihasználó készülékek. Az eredő erő kiszámítása
  2. Az erő fogalma. Mikor 1N nagyságú az erő? Erőfajták: nehézségi erő, súly, rugóerő, súrlódási erő, közegellenállási erő. Mikor súlytalan egy test?
  3. A Newton-féle gravitációs törvény. Kepler törvényei. A mesterséges égitestek (műholdak, geostacionárius műholdak) mozgása. Kozmikus sebességek. Az űrhajózás legfontosabb állomásai
  4. A munka és az energia fogalma. A munkavégzés fajtái. A mechanikai energia fajtái. A mechanikai energia megmaradása. A teljesítmény és a hatásfok
  5. A testek mozgása, Alapfogalmak: pontszerű test, vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás. Mozgások leírása: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, egyenletes körmozgás. Út-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő grafikonok
  6. Mechanikai rezgések: A rezgőmozgás jellemzői. A harmonikus rezgőmozgás dinamikai feltétele. A rezgő test kitérése, sebessége, gyorsulása. A rezgő rendszer energiája. Az inga. Kényszerrezgés, rezonancia. Rezonancia katasztrófa. Rezgések összegzése

 

Hőtan

  1. A gázok, a folyadékok és a szilárd testek tulajdonságai. Az anyag részecskeszerkezete. A gázok, a folyadékok és a szilárd testek modellje. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. Hőtágulás a mindennapi életben. Hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skálák. A víz rendellenes hőtágulása
  2. Gázok hőtágulása: Boyle-Mariotte törvénye. Gay-Lussac I. és II. törvénye. Az abszolút hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Az ideális gáz állapotegyenlete
  3. Az energiamegmaradás elve hőtani folyamatokban, a termodinamika I. főtétele. A hőtan I. főtétele speciális állapotváltozások során- izoterm, izobár, izochor és adiabatikus folyamatok. Az ekvipartíció tétele

Elektromos jelenségek

  1. Elektromos tér: Kétféle elektromos állapot. Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Az elektromos térerősség. Homogén elektromos mező. A feszültség és a potenciál fogalma. Töltés, térerősség és potenciál a vezetőn. Az elektromos mező energiája
  2. Egyenáram: Az áramerősség meghatározása. Mikor 1 A nagyságú az áram? Az ellenállás fogalma. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezeték adataitól és a hőmérséklettől. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
  3. Áramvezetési mechanizmusok: Áramvezetés fémekben, félvezetőkben, folyadékokban, gázokban, vákuumban. Gyakorlati alkalmazások: termisztor, fotoellenállás, dióda, tranzisztor, galvanizálás, reklámcsövek, katódsugárcső, hőelemek, Peltier-hatás, piezoelektromosság

 

Mágneses jelenségek

  1. Mágneses mező: Mágneses alapjelenségek: mágneses pólus, két mágnes kölcsönhatása. A mágneses indukció fogalma. Egyenes vezető, körvezető és tekercs mágneses tere. Ferromágneses, paramágneses és diamágneses anyagok. A mágneses fluxus
  2. Áramvezető mágneses mezőben. Mozgó töltésre ható Lorentz-erő. Mozgási indukció. Lenz-törvénye. Gyakorlati alkalmazások: magnószalag, mágneses kártya, mágneslemezek
  3. Változó mágneses mező: Nyugalmi indukció. Önindukció. A mágneses tér energiája. A váltakozó áram jellemzői és előállítása. A transzformátor

 

Fénytan

  1. A fényvisszaverődés jelensége és törvényei. A teljes visszaverődés. A síktükrök és gömbtükrök képalkotása. Tükrök gyakorlati alkalmazása
  2. A fénytörés jelensége és törvényei. Lencsék képalkotása. A lencsék gyakorlati alkalmazásai. Összetett optikai eszközök

 

Modern fizika

  1. Természetes és mesterséges radioaktivitás: A radioaktív sugárzás tulajdonságai, fajtái, aktivitás, felezési idő, bomlástörvény. Sugárzást kimutató eszközök: Geiger-Müller számlálócső, szcintillációs számlálók, Wilson-féle ködkamra
  2. Az atomok felépítése. Az erős kölcsönhatás. A tömeghiány és a kötési energia. A nukleáris energia gyakorlati hasznosításának lehetőségei: maghasadás és magfúzió
  3. A fény kettős természete. A foton. A De Broglie-féle hullám. A fényelektromos hatás. Az elektron kettős természete. A fénykibocsátás és fényelnyelés elmélete. A kvantumszámok. A Pauli-féle kizárási elv

"B" tételek

Mozgások, erő

  1. Miért mozog járás közben nemcsak a lábunk, hanem a karunk is?
  2. Miért tud repülni a rakéta?
  3. Miért nem fordulhatott elő az, hogy Münchhausen báró a saját hajánál fogva húzta ki magát az ingoványból?
  4. Miért vannak évszakok?
  5. Miért nem folyik ki a víz egy alól lyukas, vízzel telt edényből esés közben, ha leejtjük?
  6. Miért időállóak a piramisok?
  7. Miért nem lehet repülőgépre higanyos hőmérőt felvinnie az utasnak?

Nyomás

  1. Miért pattog a pattogatott kukorica?
  2. Miért készül el gyorsabban az étel a kuktafazékban?
  3. Miért kínálják a légikisasszonyok cukorkákkal az utasokat a repülőgép elindulása után?

Hőterjedés

  1. Miért fázunk jobban, ha fúj a szél?
  2. Hogyan alakul ki a szmog? Miért rendelnek el szmogriadót?
  3. Miért hidegebb a levegő a magas hegyeken, mint az alföldön?
  4. Miért van napkeltekor a leghidegebb?
  5. Miért nem fázik az újszülött jegesmedve az Északi-sarkon?
  6. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban?

Munka, energia, teljesítmény

  1. Hogyan lehet megállapítani két egyenlő átmérőjű és súlyú, azonos színű fémgömbről, hogy melyik az arany, melyik a réz?
  2. Miért lehet kerékpáron sokkal kevesebb fáradtsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog?

 

Halmazállapot-változások

  1. Miért eltérő a tüzelőanyagok és a robbanóanyagok égése?
  2. Miért oltják porral az égő olajat?
  3. Miért nem esik hó nyáron?
  4. Miért hűt a hűtőszekrény?
  5. Miért van az, hogy két azonos hőmérsékletű szoba egyikében melegünk van, míg a másikban fázunk?
  6. Miért hűl ki lassabban a forró étellel telt lábos lefedve, mint fedetlenül?
  7. Miért nem fagy be fenékig a tó?
  8. Miért van sokkal több jég a Déli-sarkon, mint az Északin?

 

Hőtágulás

  1. Miért kell lerázni a lázmérőt?
  2. Miért károsítja a fogzománcot a forró étel vagy a hideg ital?
  3. Miért nem reped meg a jénai üvegből készült főzőedény?

 

Hangtan

  1. Miért harangoztak régen rossz idő közeledtekor?
  2. Miért nem szólhat alagútban a rádió?
  3. Miért búg a tengeri kagyló?
  4. Miért van Japánban a legtöbb otthonban aranyhal?
  5. Miért kocogtatja meg az eladó az üveg- és porcelánárukat azok becsomagolása előtt?

 

Elektromosságtan

  1. Miért húznak maguk után láncot a szállítókocsik?
  2. Miért kell a fürdőszobához tartozó villanykapcsolót a fürdőszobán kívül elhelyezni?
  3. Miért hámozza le a villámcsapás a fákról a kérgüket?
  4. Miért nyújt villámvédelmet a fém karosszériájú autó?
  5. Miért nem üti agyon az áram a madarat, ha csupasz, áramjárta vezetékre száll?
  6. Miért nem lehet betenni a higanyos hőmérőt a mikrohullámú sütőbe? Lehet-e hőmérőt tenni a mikrohullámú sütőbe?
  7. Miért nagyfeszültségű távvezetéken szállítják az elektromos áramot?

 

Fénytan

  1. Miért csak úszószemüveggel látunk jól a víz alatt?
  2. Miért nem lehet ablaküvegen át lebarnulni?
  3. Miért csillog szebben a brilliánskő, mint az üveg?
  4. Miért piros színű a stoplámpa?
  5. Miért van a Hubble-távcső az űrben?
  6. Miért fényes a meteor?

 

Atomenergia

  1. Miért és hogyan keletkezik a láncreakció?
  2. Miért csak a nagysebességű atomok egyesülnek?
  3. Miért és hogyan termel energiát a Nap?
  4. Miért lehet megmondani egy régészeti csontmaradvány korát?
  5. Miért veszélyes a talaj radioaktív szennyeződése?
Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés