Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Bethlen Admin @ 2008. október 14. - 23:29 :: 9116 megtekintés :: Magyar
Magyar nyelv
 
Témák
Középszint
Emelt szint
1. Ember és nyelv
1. A nyelvi jel
 
A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban
 
2. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.
A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése
.
2. Kommunikáció
3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
 
A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege.
 
4. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció
 
Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór, az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).
4. Nyelv és társadalom
5. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelv­já­rá­sok és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).
Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).
 
6. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.
7. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés).
 
5. A nyelvi szintek
 
8. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani elemzése.
 
A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.
A magyar hangállomány.
A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.
 
 
9. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek szótani elemzése.
 
A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.
 
 
10. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magya­rázata példákkal.
A magyar helyesírás rendszere, a helyesírás stilisztikai változatai.
 
11. Az egyszerű mondat részei; felépítése
 
 
12. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmon­da­tok gram­ma­ti­kai viszonyai.
Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
 
13. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.
A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, rövidítések.
A szóteremtés jelentősége, az indulatszók, a hangutánzás és hangulatfestés.
6. A szöveg
14. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.
 
 
 
15. A szövegtípusok
A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai.
A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rend)
 
16. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.
 
7. A retorika alapjai
17. A szövegszerkesztés eljárásai. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).
 
 
 
 
 
 
Magyar irodalom
 
Témakör, cím
Középszint
Emelt szint
Világirodalom
 
 1.Mutassa be az Odüsszeia főbb motívumait (pl. utazás, hazatérés, sziget, alászállás…)
 
2. A romantika kora
Szabadon választott szerző és mű alapján ajánlja olvasásra az európai romantika irodalmának egy jellegzetes alkotását! Figyelemfelkeltő ajánlásában ügyeljen a mű és a stíluskorszak elemző bemutatására! (Byron, Shelley, Keats, Hölderlin, Heine, Puskin ,E.T.A. Hoffmann)
 
 
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.
Színház- és drámatörténet
 
3. A görög színház jellemzői Szophoklész egy drámájának elemzése alapján vagy a francia klasszicista dráma bemutatása Molière egy szabadon választott műve alapján
 
4. Egy szabadon választott Shakespeare-dráma elemzése
 
5. Katona József: Bánk bán
 
6. Madách Imre: Az ember tragédiája
Színház és dráma különböző korszakokban.
Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében
Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).
Pl. Az ember tragédiájának egy színházi adaptációja
 
Az irodalom határterületei: Pl. Zefirelli Rómeó és Júlia c. filmjének összehasonlítása a darabbal
Látásmódok
 
7. A barokk eposz jellemzői Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című műve alapján
 
8. Egy Jókai regény jellegzetes motívumai
 
A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.
 
A szerző művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.
A műben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.
A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl.Kölcsey Zrínyi versei)
Portrék
 
9. Balassi Bálint – költészetének reneszánsz és manierista elemei
 
 
 
10. Csokonai Vitéz Mihály – költészetének szentimentalista, klasszicista vagy rokokó elemei
 
11. Berzsenyi Dániel – a horatiusi hagyomány Berzsenyi költészetében
 
12. Kölcsey Ferenc Himnuszának helye a korszak hazafias ódái között
 
13. Romantikus létfilozófiai kérdések Vörösmarty Mihály művészetében
 
 
Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.
Memoriterek – összefüggő részletek
 
Legalább 3-4 lírai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.
Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.
A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása
Életművek
 
14. Petőfi Sándor
 
15. Arany János
Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése.
A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban.
Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.
Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.
 
A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések.
A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok..
Kötetek, ciklusok, témák, motívumok.
Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján.
A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban.
Kritikák, különböző interpretációk.
Az irodalom határterületei
 
16. Egy szabadon választott szórakoztató műfaj
eszközeinek bemutatása
(Pl. Poe egy novellája – detektívtörténet, Voltaire: Candide – kalandregény, A Gyűrűk Ura – mese, mítosz, Harry Potter – fantasy stb.).
 
 
A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).
Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása.
Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).