Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. szeptember 21. - 17:58 :: 14725 megtekintés :: Magyar

 

Színház- és drámatörténet
3. A francia klasszicista dráma bemutatása Molière egy szabadon választott műve alapján (Varga Judit)
 
A FRANCIA KLASSZICIZMUS
 
17. század második fele, Franciaország, XIV. Lajos (Napkirály) uralkodása (1643-1715) alatt bontakozott ki (Európába többi részén barokk hódít)
lat. ’classicus’ szóból – jelentése: első osztályba tartozó → olyan művészek vagy művek, melyek legkiválóbbak és utánzásra érdemesek (görög és római műalkotások)
XIV. Lajos uralkodói érdeke: rend, nyugalom, ésszerűség → ezeket az erényeket kérte számon művészein is
valószerűség, ésszerűség, áttekinthető szerkezet, belső harmónia
A francia klasszicista dráma
arisztokratikus színház (közönsége az arisztokrácia)
cselekménye egyszerű, egy vonalon halad előre, lélekelemző természetű
nem szenvedélyesek a hősök, hanem kötelességtudatuk erős
hármas egység (a dráma egy helyszínen és körülbelül egy nap alatt lejátszódó eseménysora egyetlen cselekményszál mentén bontakozzon ki, kitérők és epizódok nélkül) – Nicolas Boileau: Ars Poetica című versében fogalmazta meg (Arisztotelész félreértésén alapuló teória)
színház: fedett, függönyt használtak, felvonásokra tagolódott, nők is játszottak, de mellőzték díszleteket
drámák verses formájúak (alexandrinus, magyarra hat és feles jambusokban)
tragédiaíró: Corneille (1606-1684) – 1636: Cid, Racine (1639-1699) – 1670: Berenice, 1677: Phaedra
komédiaíró: Molière (1622-1673)
 
Molière (1622-1673)
 
Hatott rá Terentius és Plautus (római komédiaírók), a commedia dell’arte és a farce.
  • commedia dell’arte = olasz rögtönzéses vígjáték – cselekmény vázlathoz szereplők rögtönöznek, szereplők állandó jellemek, típusok pl. zsugori kalmár, fösvény, gyámoltalan szerelmesek…– jellemkomikum jellemzi
  • farce = francia vásári komédia, helyzetkomikum jellemző rá, amelynek általában alapja félreértés vagy személycsere
 
  • hármas egység, józanság, verses forma – klasszicista elemek művészetében
  • az érdekli, ami embertől, kortól, helytől független – egy-egy örök embertípus (a csábító /Don Juan/, a hipochonder /Képzelt beteg/, álszent /Tartuffe/, fösvény)
  • KLASSZICIZMUS NEM JELLEMZŐ: vígjátékok (komédia elvileg másodrendű műfaj), köznépnek is tetszeni akar (nemcsak udvarnak), olyan műfajokból is merít, amik nem előkelőek (commedia dell’arte és francia farce)
 
Tartuffe (1664, 1669)
 
  • 1664. május 12. – Versailles-ban bemutatják az első, 3 felvonásos változatot
  • Saint-Sacrement Társaság (Oltásriszentség Társulat) meg akarta akadályozni a darab bemutatását – király betiltotta
  • 1669. február 5. – király engedélyével bemutatták, majd nyomtatásban is megjelent
 
Francia klasszicizmus jellemzői a műben
  • szereplők: polgárok (csak tragédiában szerepelhettek nemesek, komédia szereplői a polgárok)
  • hármas egység érvényesül: 1 főszál (Tartuffe ármánykodása és leleplezése), kb. 1 nap, Orgon háza
  • öt felvonás pontosan követi dramaturgiai egységeket:
 

I. felvonás
II. felvonás
III. felvonás
IV. felvonás
V. felvonás
expozíció
bonyodalom
kibontakozás
fordulat
Tetőpont és megoldás
Tartuffe-ön kívül mindenki megjelenik, de mindenki róla beszél + erkölcsökről, házasságról
kiderül, hogy Tartuffe-öt szánja Marine férjéül Orgon
vita
Elmira és Tartuffe párbeszéde, Damis árulkodása és kitagadása
Elmira és Orgon párbeszéde,
Tartuffe lelepleződése
gondok tetéződnek (ház és kétes iratok),
megoldás deus ex machina

  • Cléante a rezonőr (= az író szócsöve, az író gondolatait képviseli) – racionális, érvel, próbálja meggyőzni Orgont
 
Cselekmény bonyolításában fontos:
késleltetés
  • 1. felvonás – Tartuffe-ről szól (Pernelle asszony és Orgon mellette, Damis és Dorine ellene, Cléante összegez)
  • 3. felvonás – csak ekkor jelenik meg Tartuffe → feszültségteremtés, befogadó nem tudja, kinek adjon igazat DE szereplők fokozatos színre lépése irányítja, befolyásolja tényezőt – szereplők jellemének megismerése!
  • konfliktusok – itt is késleltetés, dráma végig feszültségben: (csírában mind első felvonásban, és ezek majd sorra bontakoznak ki a dráma folyamán)
 

I felvonás
II. felvonás
III. felvonás
IV. felvonás
V. felvonás
minden konfliktusra van előreutalás
Orgon↔Mariane
Orgon↔Damis
Orgon↔Elmira
Orgon↔Tartuffe
Orgon↔Tartuffe

párhuzamos szerkesztés
  • Elmira 2 szerelmi vallomása,
  • I. és V. felvonás – az V. felvonásban Pernelle asszony színre lép, és Orgonnak úgy kell győzködnie anyját, mint ahogy őt győzködték az I. felvonásban
 
A mű első 4 felvonásából tragédia következne logikusan – miért lett mégis komédia?
    •  műfaj konvenciói és közönség elvárásai szerint komédia (polgárok szerepelnek benne)
    • uralkodónak (Napkirálynak) való kedveskedés: deus ex machina – uralkodó a megoldás
 
Lehetséges értelmezése: valóságos világ erői tehetetlenek a tartuffe-i alakkal, és a hiszékenység és a naivitás nagy gondot okozhat a világban (valóságban nincs deus ex machina, csak a fikcióban)