Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. szeptember 28. - 20:38 :: 7133 megtekintés :: Magyar

 

4. Egy szabadon választott Shakespeare- dráma elemzése
 
William Shakespeare /1564-1616/
"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő" /Ahogy tetszik/
a reneszánsz kor drámaíró óriása – 37 darab
 
1. Az Erzsébet-kori  Anglia
- ritkák a nagy drámatermő korszakok, az élő színházban a történelem, a korszellem tapintható ki
- Anglia - Tudor-korszak - korforduló - a nyugat peremvidékéről a központba került,
–kereskedelem, ipar fejl., egyházreform (VIII. Henrik)
- a hirtelen gyors gazdasági-társadalmi átalakulás ledöntötte a régi életkereteket - zaklatott kor - drámai téma: féktelen hatalomvágy, indulatok
– a középkort egy dinamikusan változó világ váltja fel – tehetségen, akaraton múló felemelkedés, gátlástalan önérvényesítés
– 1558- 16o3-ig Erzsébet (VIII. Henrik és a férje által kivégez­tetett Boleyn Anna lánya) – varázsos személyiség, ügyes uralkodó; - bálványozták, nagy műveltségű – vonzotta a nagy tehetségeket, kacéran udvaroltatott magának, ezzel is megszelídítve a vérszomjas férfiakat
- 1588. II. Fülöp Győzhetetlen Armadájának veresége - zseniális kompromisszummal a lenyakazott Stuart Mária /1587/ fiát tette meg örökösévé
- London /2oo ooo-es/ világváros
 
Shakespeare élete
1564. ápr. 23.- Stratford on Avon
1582    Feleségül veszi Ann Hathawayt
1587 körül vándorszínész
1590    első színházi sikerei
1599    a Globe főrészvényese
1610    hazatelepül
1616. ápr. 23. „a világirodalom legszomorúbb napja”
 
Pályája
I.A York-tetralógia (a III. Richárd), a királydrámák (a VIII. Henrik kivételével); Rómeó és Júlia (1594-96 között), továbbá szonettjei
II.    Vígjátékok (köztük a Tévedések vígjátéka, A mak­ran­cos hölgy, A velencei kalmár, Szentivánéji álom, A windsori víg nõk, Ahogy tetszik, Sok hûhó sem­miért stb.)
III. (1601–1610)
nagytragédiák: Hamlet, Othello, Lear király, Macbeth, Antonius és Kleopátra
IV. (1611–, a pálya vége)
Új drámatípus: tragikus hangütés után megbocsátás, kiengesztelõdés
Téli rege (1611), Az életmű jelképes lezárása: A vihar (1611)(Prospero eltöri varázspálcáját)
 
az angol színház
– 1576. Londonban az első állandó színház - kétes foglalkozásuk miatt nők nem, csak fiúszínészek, minden délután más darab ment
- nézők összetétele rendkívül heterogén volt, az udvar és a csőcselék egyaránt
Dramaturgiai következménye: Olyan drámát kellett írni, mely a közönség minden rétegét kielégíti. A Hamlet esetében a bosszúdráma, a kísértettragédia keveredik a filozófiai drámával.
 - Az előadást szünet nélkül, egyhuzamban játsszák, függöny nincs. A jelenetek határát a szereplők ki és bevonulása jelzi.
- embermagasságú emelvényen a színpad, a galériák közönsége is jól láthassa – erkély,
- világítás nincs – du. játszanak, díszlet el sem férne, függöny sincs, szavak festik a helyszínt, keltik a hangulatot „Most van az éjnek rémjáró szaka...”
 
a Shakespeare korabeli Angliában az irodalom vezető műneme a dráma
Sokféle hagyományból merít
a) elõzménye, kiindulópontja a középkori színjátszás (s nem az antik tragédia) A középkori színjátszás epizódok sorozatát mutatja be, nincs hangulati egység, nincs sűrítés, nincs kiélezett konfliktus
-- A középkori drámából veszi át tér és idő szabad kezelését, az epizodikusan dramatizálható cselekmény ,a hangulati ellentételezést és a hangnemek kevertségét: tragikus fenség és durva komikum (Shakespeare-nél a műfajt mindig tragikum és komikum egymáshoz való viszonya és aránya dönti el)
b) Senecatól veszi át a nagymonológokra való építkezést;
c) Kortársai közül Kyd: Spanyol tragédia című műve, mint bosszúdráma a Hamlet előképének tekinthető. Marlowe-tól veszi át a nagyformátumú hősökre való építkezést és a verselést, a blank verse-t.
 
Első magyar fordítói: Kazinczy, Döbrentei Gábor. A teljes magyar Shakespeare megalkotásának terve a re­form­k­oré (Arany, Petõfi, Vörösmarty)
 
Romeo és Júlia, 1595
forrás - már az ókorban is - Ovidiusnál családi viszály - véletlenek ,a balvégzetű szerelmespár sorsa közismert bestseller volt /Dante, Boccaccio/,
téma:
- szenvedélyek - szerelem (Romeo, Júlia), gyűlölet (Tybalt), barátság,önfeláldozás (Mercutio) - reneszánsz érzelmek, szabadságvágy, teljességvágy a szerelemben, ami minden áldozatot megér - végig tisztán maradnak, minden próbát kiállnak, a végzet pusztítja el őket
műfaj: szerelmi tragédia - csak a végén komorul el
szerkezete - utókor osztotta felvonásokra, színekre, de megfelel a klasszikus drámaszerkezetnek is
 

 alaphelyzet (az expozíció)
A Herceg távozása
 bonyodalom kezdete
Bál: R. és J. megismerkedése
tragikus fordulópont
Mercutio, majd Tybalt halála
tetőpontjai:
A száműzés utáni nászéjszaka vagy a kriptajelenet
További fordulópontok
1. Júlia tetszhalála
2. A hír elakadása
3. Romeo halála
a tragikus végkifejlet
Kripta

 
I.Expozíció - I. felvonás- drámai alaphelyzet - előkészíti a szerelmesek egymásra találását
- színhely a polgári Verona
3x motívumismétlés – párbaj,
- herceg parancsa - halál a rendbontókra
1.5. bonyodalom a bállal indul
a szerelem 3 változata
1. Romeo – petrarkista, szenvelgő melankóliája, sóhajtozik – komikus – Róza affektáló,
2. Páris – gyakorlatias, a papának udvarol, opportunista
3. Romeo és Júlia az igazi – egyszerre valóságos és misztikus, magasztos, önző, odaadó, csoda -
 
II.felvonás - a fellobanó szerelem után az egymásra találás
2.2.   erkélyjelenet
- Júlia rajongó gyakorlatiassága
- Romeo - álmodozó, rajongó, költői képek
van bennük valami minden normális fiatalra jellemző veszélyes természeti erő, felfokozott életvágy
- Lőrinc barát összeadja őket– ifjúság követelőző vágya – ismeri a természet erejét
 
III. 1. a tragikus fordulat
- Tybalt gyűlölete éppoly irracionális, mint a szerelem
- Mercutiot felháborítja R. látszólagos gyávasága
- Romeo Tybaltot öli meg - ha Mercutiót elárulná, a szerelmét is ugyanúgy elhagyná,
– halál vár Romeora, ha visszatér
3.2. - Júlia - 3 órás asszony - a dajka megint mellébeszél, Tybalt halálhíre - ellentétes érzések - felnőtté válás -
3.5. R. és J. búcsúja – J. balsejtelme
 
4.1. Júlia Lőrinc baráthoz -  Lőrinc - álompor – terve – Romeo így megszöktetheti
4.2. otthoni viselkedése – engedelmes lánynak –
 
5. felvonás
5.1. Romeo a halálhírre mérget vásárol - patikárius - szegény értelmiségi, tiltott dolgokat árul nyomorában - elkésett Lőrinc barát értesítése - véletlenek sora vezet a tragikus végkifejlethez
5.3. temető - Parist  Romeo párbajban megöli,
halottnak hiszi Júliát – méreg, Júlia egy tőrrel utána
a herceg előtt kibékül a két család
- a szerencse forgandó
 
jellemek
Júlia - naiv gyermeklányból áldozatot hozó asszonnyá
Romeo - szándéka ellenére - bálba, Tybalt, Paris megölése
Tybalt - ő is idealista, indulata kamaszos bizonytalanságból fakadó túlzás
dajka - komikus karakter - a szerelem alsóbb szférái - életvidám testiség, a tragédiával nem tud megbarátkozni –
 
Bernstein West side story, Segall Love story, Zefirelli
 
 
Hamlet, 16o1.
- nagytragédia
- bűnügyi történet – van egy fondorlatos, bűnjel nélküli gyilkosság , a fő konfliktus Hamlet és Claudius között
Hamlet –titokzatos, problematikus, modern személyiség, öntörvényű, szuverén szellem – botrányt okoz, közokiratot hamisít, öl - csupa szeszély, indulat és gondolat
- kritikus elme, a tragédiahősök között az egyetlen értelmiségi
- nevelődéstörténet – egy fiatalember felnő, megismeri az életet, megvalósítja magát és meghal
- „Dánia börtön” – Claudius maga mellett akarja tudni – a tankönyvektől el van zárva, szerelemtől is /Polonius ellenzi/, infantilis udvaroncságra ítélt trónörökös, örökségétől is elütik
- környezete – méregkeverők /C., anyja/, besúgók /P./, helyezkedők /R. és G./ - féltékeny, felháborodott /anyja semmibe veszi férje halálát/,
- szellem feladatot – de bizonyíték kell
- önmaga előtt is tagadja szerelmét, hatalomvágyát– csak gyötri anyját és Ophéliát (Gertrudis - érzékek bűne)
- késlekedése - nem egy bosszúálló típus - terhes neki
filozofálásra való hajlama - minden hiábavaló, mulandó, világundorból fakad, van-e értelme bármilyen tettnek
 
ismétlődés - ua. a helyzetben különböző emberi magatartásformákat
a/ bosszú :Fortinbras /H. apja az apját győzte le - ezért indul Dánia ellen/, Leartes - Polonius halálát - gondolkodás nélkül teljesítik kötelességüket,
 Hamlet - eltérő- halogatja a bosszút
b/ barátság: Hamlet - Horatio
Hamlet - Rosencrantz és Guildenstern
c/ szerelem: Hamlet-Ophelia, Claudius-Gertrud
 
szerkezet
I.1.- mellékszereplőkkel indul - Helsingőr - királyi vár előtti őrök- szellem - hátborzongató - Horatio - egyetemi társ, barát, bízik benne
I.2. trónterem- Claudius - új király
- bejelenti nászát Gertrudisszal - külső fenyegetés - Fortinbras fenyegeti az országot
érvei: logikus, mindenki elfogadja az új királyt
Hamlet monológja - öngyilkosságot fontolgat - mily unott, üres,/Nyomasztó nékem e világi üzlet!
- apja és az új király összehasonlítása - rajong az apjáért
- "Gyarlóság, asszony a neved" - anyja házassága bántja
Horatio hozza a szellemről a hírt
"Kizökkent az idő;- ó kárhozat!
Hogy én születtem helyretolni azt"- a kizökkent időt, a világ rendjét visszaállítani, nem a bosszún töpreng - az igazságot akarja tudni , Claudius gyilkos, trónbitorló - de ebben biztosnak kell lennie
II. felvonás - bonyodalom - konfliktusok - Polonius híre - H. szerelmi őrületbe, lányát kémkedésre
- Rozenkrantz és Guildenstern - átlát rajtuk,a király hivatta őket, utána kémkednek,
itt születik a terv- a színészekkel eljátszatja a gyilkosságot
III. felvonás- tetőpont - krízis
- Hamlet nagymonológja "Lenni vagy nem lenni…"
öngyilkosság - életunt,- félelem a halál utánitól -
- Hamlet-Ophelia –nincs esély a boldogságra
Egérfogó a darab címe - a király otthagyja az előadást, lelepleződik
 
IV. felvonás- tragikus kifejlet
IV/1. palota - a király meggyőzi a királynét - H. veszedelmes, a nép szereti, el kell távolítani
IV/2. Hamlet - R. és G. - szivacs metafora - kegy, majd kifacsarják - a hatalmat kiszolgáló kisemberek - Tom Stoppard
IV/5. Ophélia megőrült apja halála miatt uo. tiszta, nem tudja elviselni apja halálát, - rokon lélek, Hamlet igazi társa lehetne
Leartes bosszút liheg - oldalán a néppel, titokban temették el apját
IV/6. Hamlet levele Horatiohoz
- kalóztámadás - H. bátor
IV/7. király rábeszéli Leartest - párviadalt -
-          Leartes is lealjasodik - mérgezett tőr
Ophelia öngyilkossága- újabb tragikus esemény
 
V. felvonás- végkifejlet
V/1. sírásók - komikum - abszurd - halál-motívum
Leartes - Hamlet - együtt a sírba - kibillen passzivitásából, szerette O.-t
anyja iszik a mérgezett borból, elcserélik a kardot - Leartes halála előtt elárulja
Hamlet csak ekkor szúrja le a királyt
Horatio követni akarja - lebeszéli
Fortinbras megbecsülése - nagy király vált volna belőle
 
Hamlet - magányos hős - körülötte csupa árulás, aljasság - apja halálával a világ rendjébe vetett hite inog meg, Claudiusszal a romlottság jutott uralomra
-anyját is azért faggatja - miért árulta el apját - lehet, hogy a királyné ártatlan?
-          tanulástól, szerelemtől eltiltott, infantilis udvaroncságra ítélt, trónjától elütött
-          önmaga előtt is tagadja szerelmét, hatalomvágyát