Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. október 23. - 19:09 :: 14884 megtekintés :: Magyar

 

8. Zrínyi és a barokk eposz
 
I. A barokk kor jellemzői, képviselői, műfajai
 
A barokk (olasz: furcsa, képtelen) a reneszánsz után következő művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat /16-18.sz./.
Társadalmi háttere: Az ellenreformáció (16.sz.közepétől) az egyház belső megújítását és a katolikus egyház tekintélyének visszaszerzését tűzte ki célul. Vezetői, a jezsuiták a művészetet is a vallásos meggyőzés eszközeként alkalmazták. A barokk művek jellemzőjévé (a reneszánsz világiasabb szemlélete helyett) a vallásos elmélyültség és érzéki hatáskeltés kettőssége, a földi vaskosság, naturalizmus és a testetlen áhítat ötvözése vált.
Stílusjegyei: festőiség, érzékletesség, természethűség, mozgalmasság, diszharmónia, feszültség, zsúfoltság, szenvedélyesség, összetett kompozíció, a végtelenbe, az istenire utaló gigantikus méretek, mértéktelenség, meghökkentés, fantasztikum.
Az antik műfajok közül az eposzt (Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Milton: Az elveszett paradicsom/) és a tragédiát értékelte a legmagasabbra /Corneille, Calderon, Lope de Vega, iskoladrámák/,a barokk érzületetet a heroizmus és a pátosz igénye jellemezte.
A magyar barokk az európaival egy időben kezdődött: Pázmány Péter - prédikációk, Bethlen Miklós és Rákóczi Ferenc emlékiratai, Mikes Kelemen levélregénye.
 
II. Zrínyi Miklós (1620-1664) élete, művei
 
hadvezér, politikus, író
- kivételesen magasrendű erkölcsi személyiség
őseinek példája ösztönözte, tehetségét, műveltségét a haza szolgálatába állította
Nem írom pennával.../De szablyám élivel .../Az én örök híremet” (Peroratio, az eposz berekesztése)
- hadvezérként és politikusként vágyott hírnévre, feladata a keresztény hit és a haza védelme.
- a világ egyetlen eposzköltője, aki maga is katona
- jelmondata: Sors bona nihil aliud =Jó sors, semmi más
 
család
- dalmát, családi hagyomány a törökellenes harc
- dédapa - Zrínyi Miklós - birtokszerző, rabló főúr, 1566. Szigetvár védője
öccse - Z. Péter (Wesselényi-féle összeesküvés), az ő lánya - Zrínyi Ilona (Munkács) - II. Rákóczi Ferenc anyja
élete
- Csáktornya, 6 évesen árva
- jezsuita iskolák - Pázmány Péter egyik gyámja (írói hatása)
- . itáliai utazás - barokk műveltségét is itt szerzi, itt alapozta meg könyvtárát (6 nyelven beszélt)
1637.      átveszi birtokai irányítását
1646.   Draskovich Mária Eusebia (=Viola) Szerelmi élményei érlelték költővé.
1647.   Horvát bánná választják
1664.   Zrínyi sikeres téli hadjárata - magyar fővezér, sikerek, de leállítják - Vasvári béke,
- összeesküvés kezdeményezése
- halála - Bethlen Miklós önéletleírásában először fogalmazta meg kételyeit
 
Művei:
Szigeti veszedelem (1645–46) (Az Ad­riai tengernek szirénája, 1651.)
- Tábori kis trakta (1651)- hadtudományi értekezés
- Vitéz hadnagy (1653) – a hadvezetés kérdései
- Mátyás király életéről való elmélkedések (1657)- politikai röpirat, a magyar politikai esszé megteremtője,
a független nemzeti király eszméjét nép­szerűsíti
- Az török áfium ellen való orvosság(1661) – pol. röpirat- Magyarország csak a maga erejére számít­hat, nemzeti királyság, önálló hadsereg
“Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé”(Ez a gondolat teljesedik ki Vörösmarty Szózatában: “Itt élned, halnod kell!”)
 
Műveinek utóélete
1817.   Kazinczy érdeme a Szigeti veszedelem újbóli kiadása ® hatása a reformkor íróira
1830.         Kölcsey: Zrínyi dala
1838.         Kölcsey: Zrínyi második éneke
Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász
 
Szigeti veszedelem
1645-46 tele, mézeshetek alatt
9.ének eleje a megírás körülményeiről - harcok közben
Műfaja: eposz
A barokk esztétikai értékítélet ezt tartja a legmagasabb rendűnek.
Dédapja emlékének, az elérendő esztétikai, poétikai és morális célnak a nagyformátumú műfaj felel meg.
Témája : Szigetvár 1566-os ostroma
 
III. A barokk eposz sajátosságai
 
Az európai irodalom új törekvéseinek megfelelően, a kor heroikus életérzését kifejező jellegzetes műfajt honosított meg a magyar barokk eposz megteremtésével Zrínyi.
 
a) Követelmény az antik eposzok utánzása, imitáció Homérosz művei és Vergilius Aeneise mellett a 16.sz. végi Tasso Megszabadított Jeruzsálem című eposza adott elsősorban mintát Zrínyinek.
eposzi kellékek:
propozíció (tárgymegjelölés) az első ének első strófájában - Vergilius eposzából idéz /”Fegyvert s vitézt éneklek”, bemutatja a két főszereplőt
invokáció (segélykérés): a Szűzanyához fohászkodik
enumeráció
(= seregszemle): I.é.török, V.é. magyar
csodás elem (Deus ex machina) –Zrínyi viszonylag kevés csodás elemet használt (V. é. a feszület meghajlik Zrínyi előtt, XIV-XV. é.a túlvilági seregek), mert kortársai meggyőzését a történelmi hűség megőrzésével vélte elérhetőnek.
epitheton ornans (díszítő jelző)
b) barokk vonás
- keresztény világkép, korának szóló aktuális politikai üzenet
- monumentalitás - világméretű küzdelem része,
- heroizmus, hőse - athleta Christi = Krisztus. bajnoka,
- vértanúság, hősi haláluk apoteózis = megdicsőülés
(Az eposz 14-15. éneke a barokk vallásos szemléletének megfelelően metafizikai távlatot kap. A két sereg oldalán a menny és pokol erői lépnek harcba, az elesett hősök lelkének az angyalok általi égbe emelésével a hősök elnyerik jutalmukat, megdicsőülnek.)
- az egyéniség alárendelése a közösség érdekeinek
- barokk érzelmi telítettség
- Tasso mintájára - szerelmi epizódok:   Deli Vid – Borbála; Delimán – Cu­milla
nyelve: erőteljes, gazdag, érzékletes
A népnyelvből, a népköltészetből vett fordulatok, török, horvát, deák szavak
- költői képek: Gyakran olyan érzékletes, mint egy barokk festmény (pl. csata­jelenetek, a hajnal leírása)
- versformája: Négyes rímű tizenkettes (Zrínyi-strófa)
 
IV. A mű szerkezete
 
- Zrínyi szakított az eposz hagyományos 12 vagy 24 énekből álló szimmetrikus szerkesztésével.  Ovidius hatását mutatja a mű 15 énekre bontása (Metamorphoses).A strófák száma: 1566
- Nem az eposzokban megszokott „in medias res” indította a cselekményt. Hosszas bevezető (I-VI.ének) után tért rá az ostrom bemutatására. Ennek az eredeti szerkesztésnek az oka az, hogy Zrínyi olyan tárgyat (egy hadászatilag nem túl jelentős vár ostroma) választott témájául, ami valójában nem eposzi jelentőségű. Zrínyi a katonai vereséget erkölcsi győzelemként, nemzeti sorsfordító eseményként ábrázolta. A szigetváriak helytállását olyan isteni próbatételként ábrázolta, amely megváltoztatta Istennek a magyarsághoz való viszonyát. Ezért volt szüksége a szigetvári ostrom jelentőségét felnövelő részletes bevezetésre, másrészt itt készítette elő a török birodalom hanyatlásának ábrázolását is.
 - Kisebb epizódokra bontja a történetet, ahol a szembenálló felek létszáma megegyezik. Az első ostromot csak a tizedik énekben írja le.
-  Zrínyi Szulejmán támadását Isten büntetéseként állította be, a magyarok vallási eltévelyedésének (reformáció) és belső széthúzásának következményeként. .A bűn és bűnhődés motívuma a reformátor-írók érveléséhez hasonlít. Ezzel szemben áll a szigetiek példája, bennük az egész magyarságra jellemző bűnök helyett a legkiválóbb erények testesülnek meg. Az összetartó, hazáért, egymásért önfeláldozásra képes közösség képes az egész nemzet számára Isten irgalmát kivívni. Ezzel indokolta művében Zrínyi azt a politikai meggyőződését, hogy a megrendült Török Birodalomra végzetes csapást lehet mérni.
 
A mű cselekményszerkezete, jellemek
 
I-VI. ének – az ostrom előkészületei
I.ének 
– propozíció, invokáció,
- Isten haragja a magyarok ellen ( összehasonlítás Kölcsey Himnuszának érvelésével)
- Mihály arkangyal utasítására Alecto fúria feltüzeli Szulimánt
 - török seregszemle
A tudatos szerkesztés folytán távol kerül egymástól a két sereg bemutatása: 1. ének – török, 5. ének – magyar. Mindkét seregben bátor, vitéz katonák van­nak, a különbség: a törökök zsák­mányért, a ma­gya­rok hazájukért har­col­nak; itt az erkölcsi többlet
 
II. ének
- Arszlán bég elsietett támadása Palota ellen – Thúry György győzelme előkészíti a szigetiek bemutatását
- Szulimán jellemzése, indulása - Zrínyi nem követi a barokk eposz hagyományait, nem festi le gonosznak; erényei – az erő, okosság, mértékletesség, egyedül kegyetlensége utal zsarnoki természetére. A legnagyobb szultán, akivel szemben nagy dicsőség helytállni
- Zrínyi imája. A második énekben első alkalommal egy magányos feszület előtt imádkozó Zrínyivel találkozunk, aki mártírhalálért könyörög, a halál az Istennel való találkozás örömteli eseménye. A háromszor meghajló kereszt megígéri a mártírhalál dicsőségét /anticipáció, előreutalás/
III. ének- Zrínyi siklósi győzelmével magára hívja a szultán haragját – Szigetvár védelme ezzel az egész ország ügyévé válik, hiszen Szulejmán Magyarország elfoglalására jött
IV. ének - a magyarok diadalmenete Sziget felé,- a Zrínyitől való félelem miatt pánik tör ki a török táborban
V- VI. ének 23. a szigetiek esküje - Zrínyi érvei - Isten irgalma, példák a győzelemre, célok: kereszténység, hírnév, haza, király, család, élet (Balassi Bálint: Egy katonaének) - szabadság vagy dicsőséges halál - teljes összeforrottság, a szigetiek példája, bennük az egész magyarságra jellemző bűnök helyett a legkiválóbb erények testesülnek meg. Az összetartó, hazáért, egymásért önfeláldozásra képes közösség képes az egész nemzet számára Isten irgalmát kivívni.
- Zrínyi levele a királyhoz – tudja jövőjét, de helytáll,
- elutasítja a török követek békeajánlatát, nem adja fel a várat
 
fő cselekmény: 7–13. ének– a várostrom leírása
VII. ének – Farkasics Péter siratása, első nagy kitörés a törökre- eredményes rajtaütés, győztes visszavonulás a vár falai közé
VIII. ének – Szulimán panasza - hisz világuralmi küldetésében, de az addig megfontolt uralkodó kevélysége és elbizakodottsága nem tűri a sikertelenséget, - szembenállásuk Zrínyivel világméretű hitbeli konfliktus, a török táborban széthúzás van – megkezdődik a török tábor meggyengülése
IX. ének – a császári segítségért induló vitézek halála
X. ének – Szigetvár ostroma
– Zrínyi, aki maga is katona volt, kivételes beleéléssel, naturalisztikus hűséggel jelenítette meg a csatajeleneteket, a viaskodó katonákat, a haláltusát
XI. ének – közelképek pl. Delimán és Deli Vid bajvívása, Delimán megöli az őt gúnyoló Rusztám béget, majd elbujdosik – a török had vezér nélkül marad
XII. ének – Zrínyi kirohanása után a török táborban zendülés tör ki, Szulimán a visszavonulást fontolgatja – a magyarok erkölcsi fölénye egyértelmű, a török tábor bomlása, veresége
XIII. ének – a vezérek tanácsa az ostrom feladásáról dönt, amikor véletlen elfogják Zrínyi levelét, ebből értesülnek a védők válságos helyzetéről, Zrínyi így a védőket lényegében győztesnek állítja be, akik a véletlen fordulat nélkül diadalt arattak volna a sokszoros túlerőben levő törökön – csak a szerencse hiányzott
XIV-XV. ének –az eposz befejezésében Zrínyi az isteni próbatételt állította központba
- Zrínyi utolsó beszéde, díszruhába öltözik, mindenki elvet páncélt, sisakot. Zrínyi és 5oo vitéze előtt Gábriel a mártírium pálmaágával, a szigetiek utolsó nagy hőstettei. Zrínyi emberfeletti hőssé magasztosul: vívása Delimánnal, majd levágja a menekülő Szulimánt.
Barokk látomás, vízió: a pokol erői és a mennyei seregek csapnak össze. A legheroikusabb pillanat a szigetiek életében a mártírhalál elszenvedése. Megdicsőülés, angyalok viszik Isten elé a hősök lelkeit.
 
Világképe
- katolikus - a protestáns szemlélettől is tanult: a történelem Isten kiszámíthatatlan szándéka szerint
- Zrínyi jelmondata: Sors bona nihil aliud =Jó sors, semmi más - küzdeni kell - fel lehet ismerni I. akaratát
- a magyarság és a kereszténység ügye összetartozik
ua.-t az Istent imádják a törökök, magyarok, csak a török nem érti meg I. akaratát
A mű alapeszméje, célja: itt az idő, a török meggyengült, a magyaroknak önerőből, maguk­nak kell kiűzniük őket