Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. november 30. - 21:03 :: 7329 megtekintés :: Magyar

 

12. Vörösmarty Mihály portréja
 
- a magyar romantikus költészet legnagyobb alakja – lírai alkat – gazdag képzeletvilág, romantikus képalkotás (szélsőségek, kozmikus képek, egyéni szóösszetételek, látomások, víziók, gazdag jelzőhasználat) , nyelvteremtő szerepe,
- egyetemes bölcseleti kategóriákban gondolkodott, elsőként a magyar költészetben emberről, nemzetről, világegyetemről ugyanazok a kérdések foglalkoztatták, mint a nyugati romantikusokat
- a reformkor eszméinek szószólója
 
Életének állomásai, irodalomszervező tevékenysége:
1800. Pusztanyék (Kápolnásnyék) – Székesfehérvár – Pest (Perczel család) – Görbő joggyakorlat (1823, a megyék ellenállása) – Pest
– 1843: Csajághy Laura
 – 1848: képviselõ – Batthyány és Kossuth híve, végig kitart, bujdosás, 1850. Haynau kegyelme
–1855. (temetése tüntetés az önkényuralom ellen)
- a Tudományos gyűjtemény, Koszorú c. szépirodalmi folyóiratának szerkesztője, ( az Akadémia lapja)
- a megalakuló Magyar Tudományos Akadémia tagja: az első magyar akadémiai helyesírási szótár írója Toldi Ferenccel, tájszótárt, német-magyar zsebszótárt szerkeszt
- az 1830-as években az irodalmi életben vezető szerepet játszó romantikus költőtriász tagja (mellette még Bajza József és Toldi Ferenc)
- 1836. a Kisfaludy Társaságot szervezik meg
- 1837. indították el az Athéneum c. folyóiratot
- a Pesti Magyar Színháznak írt darabokat, kritikákat
- 1842-től a Nemzeti Kör vezetője (Petőfi első kötetét segítik kiadni), majd az 1846. létrejött Ellenzéki Kör alelnöke
 
I. 1820-as évek – az útkeresés időszaka      
Bár eredendően lírai alkat, elbeszélő költeményekkel indul – Az olvasók igénye: a múlt dicsőségét bemutató eposz
1825:  a reformkor kezdete, az irodalomtörténetben a romantika kezdete
            a Zalán futása
célja – a dicső múlt példáival felrázni a „tehetetlen kor” nemzedékét
a központban Zalán elbizakodottsága, veresége, seregének széthullása áll – elégikus hangnem
Forrás: Anonymus
         A nemzeti múlt lelkesítő példáit idézi a Cserhalom (1825) és az Eger (1827)
 
Csongor és Tünde (1830)
 
Forrása: Gergei Albert Árgirus királyfiról szóló 16. századi széphistóriája
Témája : hol a boldogság, mi az élet értelme?
Háromrétegű mű: mese - valószerű elemek -
                               jelképek rendszere
A darab központi szimbóluma: a csodafa
A valóságos logika szerint: almafa Csongorék kertjében
A mese logikája szerint: aranyalmafa
Mint jelkép: a romantikus szerelem s a női szépség és a boldogság jelképe, a romantikus költészet, az álmok, a vágyak jelképe, a mindenség jelképe
A cselekmény magva: az ideáljától, álmától elsza­kí­tott Csongor kalandok során és csábítások (Ledér, Varázskút) közepette keresi a boldogságot s végül – a mese törvényei szerint – a Tündérhont elhagyó Tündében megtalálja
Nem jellegzetes mesei szereplő a három vándor – megszállottságuk és kudarcuk (mint a boldogság­keresés három tévútja) általános emberi kérdésekre válaszol
Az üzenet: az élet célja és boldogsága a
magánéletben, a szerelemben található
 
A Csongor és Tünde romantikus remekmű három műfaj határán, lírai, epikai vonásokat hordó drámai költemény, bizonyos tekintetben emberiségdráma, így rokona a Faust-nak és Madách Az ember tragédiája című remekművének
 
II. A költői kiteljesedés korszaka: 30-as, 40-es évek
Szózat   (1836)
Cím – felhívás, de itt a közösségi óda magasztos beszédhelyzetét jelöli
Műfaj: – Óda: közösségi érvényű alkotás, a transzcendens elemet helyettesítő tényező a népek hazája, nagyvilág, az ország problémáit csak európai kontextusban lehet megoldani
- eltér a Himnusztól, a nemzethez szól, Kossuth a nemzet béke és harci dalának nevezte a Szózatot Szerkezet: - keret- 1-2, 13-14. - felszólítás, nyomatékosító variációval ismétlés
a magyarokhoz szól, felszólító módú igealakok, nagy ivű ellentétek
- A helytállásra buzdítást kifejező nyelvi fordulatot (“Itt élned, halnod kell.”) Vörösmarty Zrínyitől veszi át, ‘Az török áfium ellen való orvosság’-ból, Széchenyi István ue. – 1835: “Ha nincs Hunnia határi közt hazánk, egyebütt e földön többé sehol sincs”.)
- a klasszikus retorika szabályai szerinti érvelés
A vers 56 sorból áll. Közepén, a 27–28. sorban a szentencia, a gnóma (=velős mondás), mely magába sűríti, előre és hátra kisugározza a vers egész mondanivalóját. (“Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!”)
3-5.vsz. hősi múlt - 3. vérrel szerzett haza – ezredév küzdelme
4, Hunyadi nevének említése bővíti a haza területét. Vörösmarty Nagyszebenre utal, ahol 1442-ben Hunyadi legyőzte Mezet béget, az utalás politikai színezetű, hiszen a liberális ellenzék legfőbb sérelmét, Erdély elszakítását is beleszőtte a versbe.
5. szabadságharcok, Rákóczyt betiltotta a cenzúra
6-7. jelen – élő nemzet, az egész emberiséghez tartozás bátorságot adhat a további küzdelmekhez
8-12. sorsdöntő jövő – az élet és halál lehetõsége
            bizakodás (ész, erõ, akarat) s aggódás („az ember millióinak szemében gyászköny ül”)
8-9. – érvelés – volt-e értelme, nem logikai, erkölcsi mozgósítás, átoksúly= végzet
1o. jobb kor – ami beteljesíti a bukott harcok céljait
11.-12. vagylagos – nemzethalál látomása
12. nagyvilág részvéte ,mellett a sírba süllyedés
Verselés:
Chevy Chase strófa, a skót népballadák verselése. Vörösmarty nyomán a helytállás versformájává vált a lírai köztudatban, s Arany A walesi bárdokban a Szózatot is felidézi.
Zenéjét Egressy Béni szerezte 1843-ban
Megírásának körülményei: az országgyűlés berekesztése, többek bebörtönzése
Versformája: skót balladaforma (8x 6a 8x 6a) – izgatottságot, feszültséget hordó forma; az ütemhangsúlyos és idõmértékes ritmus ellentétes hatása
 
Összevetve a Himnusszal: hasonló a keret, az említett történelmi események
Eltérés: a Himnuszban több a vallásos elem, a szenvedés képei vannak túlsúlyban, a menekvést isteni kegyelemtõl várja a költő; itt lát saját emberi erőt a jövőhöz
 
A Guttenberg-albumba(1839)
ódai emelkedettségű epigramma a könyv-nyomtatás 400. évfordulóján
Az éj és a napfény, az erőszak és béke, a népzsaroló dús és a nyomorú pórnép ellentétpárjain a haladás és ellenségeinek világméretű viadala – melynek végeredménye, ha az igazság győzelmét hozza – a könyvek elérték céljukat
 
Szerelmi lírája
 
Késő vágy (1839)
 
Egyik legszebb szerelmi elégiája. A vers alapélménye: búcsú az ifjúságtól
A vers szerkezete: lemondás - a remény ébredése - végső lemondás
A szembeállított idősíkok: a régmúlt, a közelmúlt, a jelen
 A vers három egysége három mondat:
     „Kívántam mind (...) az édes bánatot
     (...) a kínba fúlt gyönyört” (oximoron)
A költemény formailag is tökéletes, a soráthajlások egybefonják a rövid sorokat, a hatszótagú jambusi sorok páros rímekkel indulnak (az első 22 sor, a vers első és második egysége), majd kereszt-rímekkel folytatódva (8 sor) nyitottabbá, a végtelenre nyitottá teszi a verset
Vörösmarty reménytelen ifjúkori szerelme Perczel Etelka (lásd: Zalán futása), a beérkezett költő, a férfi Vörösmarty szerelme és felesége: Csajághy Laura.
  
Ábránd (1843)
 
 „a világirodalomnak alighanem egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye”(Szauder József)
Egyetlen indulat, hatalmas méretű képek (mélység és magasság, villámlás, a vész haragját viselő fa, bércnyomta kõ, eltépett lélek); sokszori próbálkozás annak kifejezésére: mire képes a hatalmas szenvedély
Nyolcszor: „Szerelmedért”
4a 6b 9c 9c 6b 4a
 
A merengőhöz (1843)
 
„Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.”
 
Nagy bölcseleti költeményei
 
Gondolatok a könyvtárban (1844) c.
 
 verse a kétség és a remény közt ingadozik; mint ötletre, a könyvek eredeti anyaga s a papírlapokra írt eszmék ellentétére épül
    „Országok rongya, könyvtár a neved!”
Az emberiség történelmét mint örökös körforgást szemléli
   A kétségek közepette a mégis-remény:
         „Mi dolgunk a világon? Küzdeni
           erõnk szerint a legnemesbekért”
 
III. A szabadságharc után írt rapszódiái
 
1850: egyetlen verse az
Előszó
 
A cím magyarázata: a forradalom elõtt írt Három rege elé szánta – a reformkori emlékek felidézése
Kulcsfogalom: az idõ
Öt idõsík (mind más költõi hangnemmel):
a reformkori készülõdés és bizakodás – a tavasz képeivel – „Zöld ág” – idilli hangulat
a forradalom rövid pillanatai (4 sor)
„Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillanatig.”
a megtorlás ádáz pillanatai, rémálomszerű látomás (elhamvadt városok, szétszaggatott népek, végyfagylaló keze, bõszült szörnyeteg, csonthalmok)
„Most tél van és csend és hó és halál.” Nemes Nagy Ágnes szerint a magyar irodalom egyik legsúlyosabb sora
„Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, … Jókedvet és ifjúságot hazud” a vers az új – de hazug – tavasz eljöttével zárul- a nemzeti tragédiát kozmikus tragédiaként
- Műfaja: rapszódia.
- romantikus jellemzők – retorizáltság és képszerűség – minden metaforikus értelemben olvasandó – szóképek, alakzatok – ismétlés, szórendcsere, fokozás
 
A vén cigány (1854)
cím – A muzsikus cigány a költő és a költészet egyik archetípusa, a vers egyúttal számvetés a költő feladatával, a költészet lehetőségeivel is- ars poetica
 
- önmegszólító vers
- a kétségbeesés mélypontjáról induló tragikus rapszódia
A vers legfontosabb szervezőelve a romantika esztétikájának megfelelően a zeneiség lesz, utalva egyúttal a címre is.
A 2. versszakban a szabadságharc bukására utal, a 3. versszakban pedig a kor világháborújára
- végén irracionális fordulat - remény - érték, távoli jövő