Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2011. március 19. - 19:10 :: 5923 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 2. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem 

A szubkultúrák

 

Fogalmak:

 szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog, konformizmus, nonkonformizmus, szubkultúra, ellenkultúra

 

Példa

Szubkultúra Park

Domokos Attila diplomamunkája, 2008. (részletes leírás csatolva!)

 

A szubkultúra folyamatai a felszín alatt zajlanak: alkotó, kísérletező erők formájában. Mégis érzékelhető hatást gyakorolnak a felszínre, a mindenki számára észlelhető kultúrára. Nem megdönteni kívánják a fennálló értékeket, hanem szűrni akarják azokat. Hatásával a szubkultúra azonban nem gyengíti, hanem paradox módon erősíti a kultúrát. Határozott kommunikációjával közvetít kritikus üzenetet. Sokszor elemi erővel, szélsőséges módon dönti el mi jó és mi nem. Ennek a véleménynyilvánítási szándékának köszönhetően válik a kultúra részévé.

        A szabadság utáni vágy egyértelmű üzenet. A korlátok elutasításának egyik legkifejezőbb megnyilvánulási módja a mozgás szabadsága illetve a zene által nyújtott atmoszféra. Az általam vizsgált gördeszkás szubkultúra éppen ezért szerveződik e két tárgy köré.

       Magyarországon a gördeszka parkok helyzete megoldatlan, nincsen elég, és ami van az sem mérvadó, alacsony színvonalú. Az igény megvan rá évtizedek óta. Környező országokból vett példák azt mutatják, hogy évente nőnek ki gördeszka parkok a földből, de itthon -minthogy ez alternatív sportolási forma, és nem olimpiai játék- háttérbe szorult, pedig egy értékes szubkultúra körhöz kötődik, ahol nem csak maga a sport fontos. A gördeszka parkok a gördeszkázásról szólnak, a gördeszkázás pedig a sporthoz kapcsolódik első olvasatra, azonban a mozgás lehetőségén túl egy olyan alternatív találkozási helyet jelent a gördeszkás fiatalok körében, ami –véleményem szerint- értékteremtő is. Napjainkban az útkereső, underground szemléletmódot képviselő művészetek (zene, film, képzőművészet) egyre kisebb élettérrel kénytelenek gazdálkodni. Legjobban az underground szórakozóhelyek sorozatos bezárásán keresztül lehet szemléltetni nehéz helyzetüket. Elég csak az elmúlt időszak eseményeiből példát meríteni: az Almássy Téri Szabadidőközpont és a West Balkán után bezárt a Kultiplex Művelődési Ház is, mely a IX. kerület alternatív központja.

        A deszkázásban a természettel való harmónia helyett az épített környezet felfedezése, mint egyfajta második természetre való ráismerés jelenik meg.

        Programom lényege, hogy egy olyan helyet teremtsen a gördeszkázás és az ezt körülvevő szubkultúra számára, ami élni, kialakulni hagyja a benne rejlő értékeket. Nem sportlétesítménye, hanem inkább fészke a sportnak és az ezt körülvevő tevékenységeknek. Az épület terei, és térben betöltött viszonya katalizátorként próbál működni, nem csupán előírt, szabályos pályákkal, hanem lehetőségekkel is. Egy olyan építmény volt a célom, ami nem zárja ki a külvilágot, hanem bár erősen megszűrve, de betekintést enged saját világába. Helyet próbáltam adni a megszokott gördeszka pálya típusok mellett egy kísérleti térnek is. A kísérleti tér a már kialakult gördeszka pályák konklúziójaként, további fejlődési lépcső kísérleteként kialakított pálya. Kisebb koncertek, események megrendezésére is lehetőség van az épületben, egy koncerttér keretében. Ezen kívül próbatermeknek is szántam helyet.

             A flow élmény, az ami számomra összeköti a gördeszkázást, a zenélést, és az építészetet. Mindegyik valahol egy tőről fakad. A történésből adódó boldogságból, amiben el lehet merülni, amiben úszik az ember. A tér élménye, a létezés érzésének az élménye jelen van az építészetben, és a mozgásban, és más dimenziókat mutató zenélésben is. Azt gondolom, hogy a megélése a dolgoknak, közelebb visz az ismeretlenhez, így a tervezés során, ha az ember képes kellően elmerülni a témában, akkor talán másfajta, de érdekes eredményekre is juthat.

 _______________________________________

http://epiteszforum.hu/node/9859

 

Mi a szubkultúra, miért jönnek létre?

Milyen értékei ill. negatív hatásai lehetnek a szubkultúráknak?

Milyen hatása lehet a szubkultúrák tiltásának?

 

Példa II.

Feladó: GyilkosGirl  

Feladás dátuma: 2008. Június 18. 21:05

szijja rainbow! igazad van,mert nem attól emo-s az emo-s,hogy vagdossa magát,hnem attól h sokkal érzékenyebb mint a többi ember...én is emo vagyok...sokan megszólnak miatta de nem érdekel...és igaz hogy én is fizikailag bántalmazom magam(érfelvágás,vágások lábon,kezen stb) attól még én is lehetek emo-s...mind1...legyen annyi elég hmi is emberek vagyunk,nem kell elítélni minket egyből...köszi h elolvastátok

 

http://www.bloblo.hu/post/annakatierdekel/6169/Kirv-kortrs-szubkultrk-a-Nagyvilgban-s-haznkban--els-rsz 

 

Feladó: Norbi  

Feladás dátuma: 2009. Szeptember 19. 2:17

Az kemény....gyilkos girl marha nagy emo lehet ha úgy írja h: "emo-s" -.-" xD egyébként csatlakozom raimbow véleményéhez =[ én magam is emo vagyok már egy ideje..haverokat nem zavarja!! a többi meg nem érdekel igazán :P és a hard emok azok akik hajlamosak bántalmazni magukat. de akk sem kell általánosítani..-.-" vegyük azt h egy nem emo is vágja magát vagy nem????? sőt...az emo épp erről szol h ezt nem kéne..és a jobb világért küzdünk! ezek meg itt mondják a hülyeségeket...szánalmas...vki elterjesztettt egy csúnya pletykát! biztosan a gótok meg a punkok...ez van!! akinek nem tetszik a dolog az kerüljön el minket!! attól mert szidnak...nem fogunk lemondani...mind1! ennyi lenne =] (biztos félre írtam vmit...bocsesz)

Mi a szubkultúra, miért jönnek létre?

Milyen értékei ill. negatív hatásai lehetnek a szubkultúráknak?

Milyen hatása lehet a szubkultúrák tiltásának?

 

 

Háttér:

 

Konformizmus

 

Vitathatatlan, az alkalmazkodás, legáltalánosabb értelmében, a társadalmi létszféra egyik alaptörvénye. Például,  ha megállunk autónkkal a piros jelzésre, ha előre köszönünk idősebb kollegánknak, ha megcsináljuk iskolai leckénket, ha igazodunk a munkahelyi követelményekhez, ha mint albérlők betartjuk a házirendet stb., akkor természetesen alkalmazkodunk, s tevékenységünkkel olyanokká is válunk, amilyenek a többiek. Konformistákká akkor válunk, ha alkalmazkodásunk során lemondunk autonómiánkról, ha magatartásunkat nem személyes meggyőződésünk, hanem a másokhoz való, feltétel nélküli igazodás vezérli. …A konformista még önállóságának látszatáról is lemond (denial of self), nem meri vagy/és nem tudja önmagát vállalni, miáltal gyurmaemberré s arctalanná válik….

 

A konformitást nem haladhatjuk meg nonkonformitással, mivel mindkettő közös gyökere az autonómia feladása, másképp fogalmazva, a másoktól való függőség. „A konformitás a csoporttársak véleményéhez való elvtelen igazodás (engedés, ráhagyás – K. S.), a nonkonformitás pedig az ugyanevvel történő elvtelen szembeszegülés.”

Mi tehát a normakövetés egészséges útja, témánknál maradva, a konformizmus reális alternatívája? …Ne alkalmazkodjunk a visszás jelenségekhez, a föltétlen tekintélyelvhez, a méltatlan és igaztalan dolgokhoz, ám mindenképpen vállaljuk s becsüljük meg az igazi értékeket és erényeket. Végül is az alkalmazkodás és a nem-alkalmazkodás kényes egyensúlyára, differenciált megítélésére és megvalósítására van szükség.

Karikó Sándor: A konformitás mint a normakövetés torz formája

http://www.vilagossag.hu/pdf/20030702151355.pdf

 

Szubkultúra

 

Bár elõször a fiatalkori bûnözés tanulmányozásával kapcsolatban merült fel, a szubkultúra fogalmát jóval szélesebb értelemben alkalmazzák a szociológiában: az etnikai, vallási és serdülõ rangtárs csoportok tanulmányozásától egészen a népesség egyes szegmensei közötti osztálybeli és vallási különbségek elemzéséig Legelterjedtebb használatában a szubkultúra egy olyan csoport megkülönböztetõ normáira, értékeire, hiedelmeire és életstílusára utal, amely elhatárolódott más csoportoktól, s attól a nagyobb kulturális és normatív rendszertõl, melynek része

Egy társadalom szociális differenciálódása elõsegíti a szubkultúrák kialakulását. Az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, a vallás, a lakóhely és a régió gyakran együttesen hozza létre a szubkultúrák sokaságát a modern, iparosodott, komplex társadalmakban, valamelyest eltérõ normákkal és viselkedésbeli elvárásokkal. Ilyen módon a szubkultúrák akár átfedésbe is kerülhetnek egymással és a nemzeti kultúrával, és az egyének egyidejûleg és különféle mértékben több szubkultúra részesei is lehetnek.

 A szubkultúrák határai

Az egyik véglet az, amikor valaki egy olyan hagyományos egyház vagy társadalmi klub tagja, mely csak névleges idõbeli és érzelmi elkötelezettséggel jár, a másik pedig az, amikor egy olyan vallási szektához tartozik, mint az amish közösség az USA-ban, amely tagjainak szigorúan elõírja mind viselkedési normáit, mind gazdasági és társadalmi tevékenységét.

A szubkultúrák létrejötte
a)Az egyik magyarázat a külsõ tényezõk szerepét (pl. bevándorlás) hangsúlyozza a társadalmi szubkultúrák létrejöttében. Pl. az USA-ban THERNSTROM (1980) több, mint 125 etnikai szubkultúrát különített el, melyek az országba az elmúlt 200 év során bevándorló nemzetiségek sokaságából jöttek létre, MELTON (1988) pedig kb. 1200 vallási szubkultúrát talált
b) A szubkultúrák sokszor hasonló társadalmi státusszal(életkor, nem, osztály, foglalkozás stb.) rendelkezõ egyének közötti különféle interakciós vagy érintkezési sémákból alakulnak. 
c) Egy harmadik hipotézis szerint a szubkultúrák válaszok olyan, a beilleszkedés, a nélkülözés vagy a státuszbeli frusztráció okozta problémákra, melyek a nagyobb társadalom normatív vagy kulturális ellentmondásai által keletkeztek. Ennek a nézetnek klasszikus és leghatásosabb példája A. K. COHEN „Delinquent Boys” [Bûnelkövetõ fiúk] c. írása (1955), melyben a szerzõ a szubkultúrák általános elméletét ismerteti, belefoglalva az anómiaelméletet is, melyet R. MERTON (1938) dolgozott ki a szubkultúrák kialakulásával és fennmaradásával kapcsolatban. MERTON szerint anómia (tehát normakonfliktus) alakul ki, amikor kulturálisan elõírt célok (pl. anyagi javak megszerzése) és az ezek eléréséhez szükséges intézményesített, legitim eszközök között ellentmondás vagy szakadás van. COHEN a munkásosztálybeli ifjúság bûnözõ szubkultúráinak létrejöttét annak a státuszbeli frusztrációnak a függvényeként magyarázza, melyet ezek a fiatalok tapasztalnak a középosztálybeli értékek és célok elérésére való törekedés közben, a siker meggátolt lehetõségei vagy társadalmi elégtelenségük miatt. Erre a problémára a megoldás a bûnözõ banda vagy szubkultúra, mely lehetõvé teszi a munkásosztálybeli fiataloknak nemcsak azt, hogy visszavágjanak annak a rendszernek, mely stigmatizálja õket, hanem azt is, hogy státuszt szerezzenek jóval könnyebben elérhetõ ismérvek révén..

COHEN a különféle angliai ifjúsági szubkultúrák (modok , Teddy Boy-ok , skinheadek) létrejöttét a munkásosztálybeli közösségek életében bekövetkezett anyagi és társadalmi változásokhoz köti, illetve olyan történelmi és gazdasági erõkhöz, melyek rávilágítottak a szélesebb társadalom bizonyos strukturális ellentmondásaira. 

A szubkultúra fennmaradása és változása

Egy erõsen negatív közösségi reagálás, beleértve a médiát és a társadalmi kontroll egyéb eszközeit is, katalizátorként szolgálhat a szubkultúrával történõ jóval erõsebb azonosulásra, és elõidézheti értékeinek és normáinak a népesség nagyobb szegmensében történõ szétterjedését. Például az, hogy a punkokat és a modokat negatívan ábrázolták a brit sajtóban és televízióban, rögtön híressé tette ezeket a csoportokat, s így aztán felkeltették más fiatalok érdeklõdését is, akik végül e szubkultúrák résztvevõivé váltak.

Másrészt a közösség negatív reakcióinak komolysága veszélyeztetheti vagy aláaknázhatja a a szubkultúra folytonos fennmaradását azáltal, hogy megnehezíti vagy költségessé teszi hívei számára a csoportban való aktív és nyílt részvételt, vagy pedig arra kényszeríti õket, hogy problémáikra egyéb megoldásokat keressenek. Ilyenek a vallási és szektás közösségek, illetve a kábítószeres szubkultúrák.

Ha a közösségi reakciók általában pozitívabbak vagy együttérzõbbek, a szubkultúra résztvevõi meglehetõs szabadságot élveznek sajátos értékeik és hiedelmeik követésében anélkül, hogy megtorló szankcióktól kellene tartaniuk, addig, amíg nem zavarják meg a nagyobb kultúra alapbetõ értékeihez való ragaszkodást. Az ifjúsági szubkulturális stílusok bizonyos elemeinek átalakulása a tömegtermelés árucikkeivé (pl. ruhaárusító butikokban, kis zeneboltokban) illusztrálja a szubkulturális asszimiláció folyamatát, ugyanúgy, ahogy az etnikai hagyományok bizonyos aspektusai is részeivé válnak az amerikai életforma fõáramának.
R. L. Taylor - Szubkultúrák és ellenkultúrák
http://passzio.wplanet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5735


A szubkultúrával szoros összefüggésben áll az alternatív kultúra jelensége, amely rendszerint tagadja a domináns kultúrát, vagy annak némely szegmensét (értékeit és normáit). Az alternatív kultúrát különféle társadalmi csoportok (például művészek) teszik magukévá és olykor innovatív és haladó szerepet játszik a társadalomban. 

Ellenkultúra: egy csoport azon értékeire es normáira utal, melyek éles konfliktusban allnak a nagyobb társadalom értekeivel es normáival.

Az ellenkultúrák is szubkultúráknak tekinthetők, de magukban hordozzák a

társadalom domináns értékeinek tagadását, illetve a nonkonform magatartásformákar:

-  Olyan alternativ ertekeket akarnak biztositani, amelyek körül új normák alakithatók ki.

- Az ellenkultúrák a szubkultúrákkal szemben hirtelen jelennek meg.

- Általában társadalmi es kulturális zavarok és válságok tünetei vagy megoldási kísérletei

- Történelmi példák:

XI. század – technológiai forradalom,

XVI.szazad – kereskedelmi forradalom,

XIX. század – ipari forradalom,

1920-as évek: „ragtime”

1930-as évek: „swing”

1940-es évek: csavargó

1950-es évek: lázadás a normák ellen (Amerika, hátrányos helyzet)

1950-es évek: hipster; teddy boy

1960-as évek: önazonosság megtalálása (Anglia, beat, hippi)

1960-as évek: rocker; mod; beatnik; hippi

 1970-es évek: skinhead; rocker

1980-as évek: a világ érthetetlenségével szemben alakul ki, jóságra törekednek

 

E szubkultúrák jellegzetes médiuma, a test:

·         a gesztusok

·         a hajviseletek

·         a sebhelyek

·         a tetoválások

·         a különös vagy riasztó öltözetek

 

A szubkultúrához való viszony

·         A tömegkultúra divatossá teheti az adott szubkultúrát

·         A tömegkommunikáció pánikot, ellenszenvet ébreszthet a többségben

·         Intézményesítheti a szubkultúrát

 

Az…ellenkulturális mozgalmak, a valamikori kihívások a valóság részévé válnak. Bár rámutattak az ipari társadalom mindennapjainak abszurditására, elviselhetetlenségére, ürességére, zsarnoki karakterére, a domináns kultúra ezt saját céljaira használja fel: megteremti, fenntartja, végül kihasználja őket. Mégis a gyakorlat azt mutatta, hogy nem minden alternatív életmód tud több lenni, mint életstílus. Bekövetkezik az életstílusok explóziója, de ritka az a szubkultúra, amely konkrétalternatív életmódot dolgozott ki. Stílusok kitermelésére korlátozódva elkerülhetetlenül beleesnek a domináns kultúra csapdájába, amely az új stílusokat egyszerűen átveszi és viszonteladja, mint divatot. Így zárul a kör. A valamikori ellenállás pionírjai gyakran éppen azok pozícióját foglalják el, akik ellen harcoltak. Az erősen kritikus szellemek azon végtelen békesség intézményesített részévé válnak, amely elérte, hogy elképzeléseiket elsorvassza. Ami régen a nonkonformizmus és a szabadság archetípusa volt, elhalványul, eltűnik. A domináns kultúra asszimilálja az egyén illetve egész társadalmi csoportok stílusát, majd árucikké alakítja. Így történik meg az elmozdulás az életek termelésétől stílusok termeléséig, melyeket látványos formában kiárusítanak. Egyetlen szubkultúra sem kínál alapot ahhoz, hogy eltérő mozgalmak tagjait összefogja, mert nem áll módjában az emberi szükségletek teljes körű kielégítése.

(Dr. Dragan Koković Kultúra, szubkultúra, ellenkultúraA , Fordította: Zsoldos Zsaklina)

 

 

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés