Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2012. szeptember 24. - 20:32 :: 12587 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 3. Témakör: Jogi alapismeretek

 

Téma: Az alapvető emberi, gyermeki és diákjogok és az ezekhez társuló kötelességek

 

Fogalmak:

 

állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom, nemzet, kiskorú, gyám, gyámügy Az emberi jogokat kinyilatkoztató történelmi dokumentumok (Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata).  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ).  

közoktatási törvény, gyermekvédelmi törvény, pedagógiai szakszolgálat

 

Meg tudod határozni, hogy melyek  az emberi jogok?

Milyen történelmi korokhoz köthetőek az emberi jogok generációi?

Milyen intézmények garantálják ezeket, jogsérelem esetén milyen jogorvoslati lehetőségek vannak nemzeti és nemzetközi szinten?

 

Háttér:

 

1. Az emberi jogok

 

Emberi jog – ami minden embert – e minőségénél fogva – egyenlően megillet, közös lehetőség, szabadság. Az elidegeníthetetlen jogokat mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania. Az emberi jogok veleszületett jogkénti megalapozása a természetjogi gondolkodás része. Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevő zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból. A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). – Az emberi jog nemzetközi jogi elismerésére csak a II. világháború embertelenségeinek, a totalitariánus barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktálta. A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják – egyebek közt – a nők egyenlőségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nem­zet­közi kapcsolatok tényezői. (Magyar Virtuális Enciklopédia)

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/jog/emberijog.htm

 

Az emberi jogok története:

• Természetjogi tanok

o magasabb rendű normák › természeti, isteni eredetű, örök erkölcsi tv-ek 

o a teremtő által meghatározott rend > Aquinói Szent Tamás

o az emberi ész parancsa > Hugo Grotius

o az állam szerződésen alapul > Hobbes: Leviatán

o társadalmi szerződés: élet, szabadság és vagyon védelme > Locke: korlátozott kormányzat; „hatalommal szemben hatalom”: Montesquieu

o közcélok elsőbbsége, „általános akarat” > Rousseau

18. sz. vége – 19. sz. eleje: emberi jogok = veleszületett jogok

• Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevő zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye.

•  Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból. 

• A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). 

• Az emberi jogok nemzetközi jogi elismerésére,  a II. világháború embertelenségeinek, a totalitariánus  barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az ennek végrehajtására született „római egyezményben” került sor. (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.Róma, 1950. )

•  A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják – egyebek közt – a nők egyenlőségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezői. 

 

Az emberi jogok állami és nemzetközi biztosítékai:

• Az Alkotmány tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolását, de nem kevésbé fontos ezek érvényre jutásának biztosítékrendszere. Ilyen legfontosabb biztosítékok az alapjogokra vonatkozóan csak törvényben lehet rendelkezni, de lényeges tartalmukat az sem korlátozhatja; vannak olyan alapjogok, amelyeket semmilyen körülmények között  pl. szükségállapot, rendkívüli állapot - sem lehet korlátozni, felfüggeszteni; az alapjogok megsértése esetén megfelelő fórumrendszer (bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman) áll rendelkezésre, a szankciókat pedig külön törvények (pl. Büntető Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv stb.) tartalmazzák.

• A jogvédelem nemzetközi szintű  eszköze a már említett „római egyezmény"-ben részes országok által életrehívott és működtetett Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek. A Bíróság ugyanannyi bírából áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma. A bírákat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja az illető kormány által javasolt, három személyt tartalmazó listából. A bírák teljes függetlenséget élveznek feladataik végrehajtása során, és nem képviselhetik az őket küldő államokat. A Bíróság jelenlegi elnöke Jean-Paul Costa (Franciaország). Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették. A Bíróság nem foglalkozik olyan egyéni kérelemmel, amely névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet korábban már megvizsgált. Ha a Bíróság az egyezmény megsértését állapítja meg, és az érdekelt országok belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A részes országok vállalták, hogy a Bíróság ítéletét magukra nézve kötelezőnek tekintik. 

 

Az emberi jogok csoportosítása:

     A jogtudomány különböző szempontok alapján, különbözőképpen csoportosítja az alapjogokat. A leginkább elfogadott, hagyományos csoportosítás a személyiségi és kollektív szabadságjogok; a gazdasági, szociális és kulturális jogok; az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok és az egyenjogúságot biztosító jogok. Van még egy csoportosítást és ez az emberi jogok (a minden embert emberi mivoltából eredően megillető jogok), és az állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát - állampolgári mivoltában - megillető jogok).

 

Az emberi jogok generációi:

 

Első generáció (18. század): szabadság

  • szabadságjogok
  • személyi (polgári) 
  • politikai: részvételi jogok (közvetlen, közvetett , petíciós) 

Második generáció (19. század): egyenlőség 

  • gazdasági: munkához való jog, szaksz., sztrájk, tulajdon
  • szociális: tb., eü. ellátás, lakhatás
  • kulturális: oktatás, művészet, tudomány
  • nem emberi jogok < nincs morális alapjuk
  • (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok

Harmadik generáció (20. század): testvériség, szolidaritás 

  • Globális problémák
  • fejlődő világ népeinek önrend., fejlődéshez, közös örökségből részesedéshez való joga
  • államok eredménytelensége: béke, egészséges környezet, humanitárius segély
  • reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák
  • környezetvédelmi jogok

 

Néhány jog: 

Személyiségi és kollektív szabadságjogok: a személyi sérthetetlenség; az élethez és a testi épséghez való jog, a levéltitok és lakás sérthetetlensége; az egyesülési és gyülekezési jog; a szólás- és sajtószabadság; és a lelkiismereti és vallásszabadság. 

Gazdasági, szociális és kulturális jogok: a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához,; a pihenéshez; a testi és lelki egészséghez,; a szociális biztonsághoz; a művelődéshez való jog. 

Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga (népszavazás); választójog; panaszjog; az igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnökök). Az egyenjogúságot biztosító jogok: a különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés); a bíróságok előtti egyenlőség stb.

 

Források:

 Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789

http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm

Az Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948

http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Pages/Language.aspx?LangID=hng

 

1. Példa:

Az alapvető emberi és állampolgári jogok. Az idézetek  segítségével mutassa be az emberi és állampolgári jogok elméletének kialakulását! Magyarázza meg, hogy honnan erednek a „velünk született" jogok! Mutassa be ezen jogokat, s különítse el egymástól az emberi és az állampolgári jogokat! Magyarázza meg, hogy e jogok és az állampolgári kötelességek között milyen viszony áll fenn, ill. az egyes jogok hogyan származnak egymásból! Nevezzen meg olyan kérdéseket, ahol napjainkban jogvita folyik az emberi jogok kérdéskörén belül!

 

„...magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s az embert a teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tar­tozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint jog a boldogságra való törekvésre." (A Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

 

„Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kor­mányok romlottságának egyedüli oka ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünne­pélyes nyilatkozatban teszik közzé, az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy a nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztethesse őket a jogaikra és kötelességeikre, abból a célból, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, és így nagyobb tiszteletben részesüljenek...

Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak....

Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás."

(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789)

 

Lehetséges megoldás:

 

A középkor társadalmi felfogása nem ismerte az emberi jogegyenlőség fogalmát. A rendi alapon szervezett tár­sadalomban csak a kiváltságolt társadalmi csoportok (nemesség, egyház, városok)  rendelkeztek jogokkal.. A humanista filozófia néhány gondolati elemét felhasználva csak a felvilágosodás változtatta meg a társadalmi értékrendet. Locke a XVII. század végén  az angol politikai hagyományo­kat követve kiállt a hatalom korlátozása mellett. Locke elméletileg a parlamentáris kormányzás rendszerét dol­gozta ki, ahol a kormányzatot a parlamenti többség adja, s így a kormány felelőssége is a parlament felé áll fenn. E rendszer már számos szabadságjogot tartalmazott: a tulajdon szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a szólás szabadsága, választójog. Ezen elvek és az angol példa képezte a XVIII. századi filozófia továbbfejlődé­sének gyökerét.  Amerikában 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozat­ fejtette ki a szabad emberek társulására épülő államra vonatkozó elveket, amit a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata követett. E liberális elvek azután az európai forradalmi mozgalmak zászlajára kerültek a XIX. század első felében, s az abszolutikus kormányzatok bukásával beépültek az európai alkotmányos gya­korlatba.

 

Az idézett dokumentumok velünk született jogokról beszélnek, melyek elidegeníthetetlenek. E jogokat a Füg­getlenségi Nyilatkozat Isten akaratából vezette le („minden ember egyenlőnek teremtetett"), s éppen ezért ne­vezte elidegeníthetetlennek ezeket.  Bár a Függetlenségi Nyilatkozat már megfogalmazta az élethez való jogot, ám ez még nem bírt konkrét jogi következménnyel, hi­szen a halálbüntetés még sokáig gyakorlatban maradt. Az élethez való jog a későbbi jogfejlődésben vált anya­joggá, azaz olyan elvvé, amelyből minden más jog levezethető. Az élet ugyanis egyszeri és megismételhetet­len, s mint ilyen válik különösen védett értékké. A XIX. századi jogfejlődés különíti el egymástól a minden emberre kiterjedő jogokat (pl. jó hírnév védelme, tulajdon szentsége, szólásszabadság) és csak az adott állam polgárai által gyakorolhatóakat (pl. választójog). Mára elfogadottá vált, hogy ez emberi jogok nem feltételesek, tehát nem függnek semmilyen kötelességek teljesítésétől. Napjainkban is tart a jogelmélet újraértelmezése. Az élethez való jog újraértelmezését a kegyes halál kérdése tette szükségessé (emberhez méltó élet!). Hasonló probléma az abortusz kérdése is, amely az anyajog érvényességének határait (!) feszegeti. Éppen e viták jelzik, hogy nincsenek velünk született jogok, legfeljebb csak olyan értelemben, hogy egy adott kor adott társadalmi-jogi normái illetnek meg minket születésünk pillanatától fogva.

 

 

2. A gyermekek jogai         

 

A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges részterületét képezik. Minden gyermeknek joga van az élethez, szociális biztonsághoz, oktatáshoz, ahhoz, hogy szabad vélemény­nyil­vá­ní­táshoz való jogát ne korlátozzák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe is vegyék. A gyermeket megilleti a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog. A gyermeket szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon lehet elválasztani. – Ezen jogokat biztosítja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. – A gyermek jogainak érvényesítése és védelme során kiemelt szerepe van a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, a települési önkormányzat jegyzőjének, a gyámhivatalnak, a gyermekjóléti szolgálatnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az állam­polgári jogok országgyűlési biztosának. (Magyar Virtuális Enciklopédia)

 

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/jog/emberijog.htm

 

2. példa

 

Az alábbi szövegek segítségével mutassa be az alapvető gyermeki jogokat!

Melyek azok a tanulói jogok, amelyek a törvény ellenére a gyakorlatban ritkán valósulnak meg? Mutassa be ennek néhány lehetséges okát is!

 

1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

 

16. cikk. A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

 

18. cikk. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért. (…)

 

Kivonat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényből

 

Szülői jogok és kötelességek

 

12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

 

A gyermekek védelmének rendszere

 

14. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

 

(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

 

(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, valamint az egyenlő bánásmód határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

 

2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.

(2) Az állam, a települési és nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyházak által fenntartott intézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tanulók számára térítésmentes.

 

30. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség

45. § (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

 (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb a huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt.

 (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Hídprogram keretében is, fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

 

46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,

c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,

d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,

e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,

f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,

h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

b) nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

c) részére az állami és települési önkormányzati fenntartású iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

d) egyházi és magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

j) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

k) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

l) kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

m) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,

o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,

q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön.

(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség érdekeit, a közösségi jogokat.

 

Források:

 

A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1989, New York)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV

 

Diákjogok

http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=67

Az új köznevelési törvény

http://www.gosz.hu/sites/default/files/a_nemzeti_koznevelesrol_2011-cxc_0.pdf

 

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés