Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2012. október 1. - 17:27 :: 3894 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 4/A Témakör: Jogi alapismeretek

Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége

 

Fogalmak: a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok

korlátai (mások jogai,bűncselekmény) a szerződések alapvető formai és tartalmi

követelményei, a jogorvoslati lehetősége

 

Mi a büntetés célja?

Mit jelent a büntetés arányossága?

Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?

Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?

 

Példa:

Milyen változtatás szerepel a törvényben?

Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján érveket  mellette és ellene!

 

1. A három csapás törvény

Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E  törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének

felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos  bűncselekmény.

További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet  meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre  életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó  szabadságvesztést kell kiszabni.

Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja  ki a jogszabály.

A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési  tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó

pedagógust,  nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes  esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.

A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló  passzuson  is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista  rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja,  kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt  áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja  vagy  jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel  büntetendő.)

http://www.jogiforum.hu/hirek/23205#ixzz12GRMPl21

 

BTK 2012

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12092.pdf

A halmazati büntetés

81. § (1) Bûnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.

(2) A halmazati büntetést a bûnhalmazatban lévõ bûncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.

(3) Ha a bûnhalmazatban lévõ bûncselekmények közül legalább kettõ határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ, a büntetési tétel felsõ határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bûncselekményekre megállapított büntetési tételek felsõ határának együttes tartamát.

(4) Ha a bûnhalmazatban levõ bûncselekmények közül legalább három különbözõ idõpontokban elkövetett befejezett személy elleni erõszakos bûncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felsõ határa a kétszeresére emelkedik.

Ha a büntetési tétel így felemelt felsõ határa a húsz évet meghaladná, vagy a bûnhalmazatban lévõ bûncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ, az elkövetõvel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetõvé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthetõ.

 

http://atv.hu/cikk/20120214_harom_csapas_megvan_az_elso_eletfogytiglan

2012.02.14. 19:01

"Három csapás" Megvan az első életfogytiglan

Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék azt a férfit, aki több takarékszövetkezetet is kirabolt, mások személyi szabadságát fegyveres kényszerítéssel megsértette. Ez az első alkalom, amikor a bíróság az úgynevezett háromcsapás törvényt alkalmazta, mely kimondja, hogy három súlyos bűncselekmény elkövetése után a bíróság életfogytig tartó büntetést köteles kiszabni.

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék kedden első fokon azt a sümegi férfit, aki 2010 nyarán hét esetben rabolt ki vagy próbált meg kirabolni nyugat-dunántúli pénzintézeti fiókokat. A férfi az első olyan, erőszakos cselekményt elkövető vádlott Zalában, aki ellen az úgynevezett három csapás elve alapján hoztak ilyen súlyú ítéletet.
    
A 44 éves Matolcsi Lászlót a bíróság egyebek mellett több rendbeli, jelentős értékre, fegyverrel, folytatólagosan elkövetett rablás, valamint annak kísérlete és előkészülete miatt, továbbá a személyi szabadság hét esetben - ebből kétszer fegyveresen - elkövetett megsértésének bűntette miatt ítélte életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint 7,4 millió forint értékű vagyonelkobzásra. Büntetéséből a férfi a nem jogerős ítélet szerint a legkorábban húsz év múltán szabadulhat feltételesen.
    

Három csapás: Matolcsi az ítéletre vár...


A rabló összesen 22,5 millió forintnyi készpénzt zsákmányolt Somogy, Zala és Vas megyében - a pénz nem került elő -, volt, ahonnan a biztonsági őr vagy a fiók alkalmazottjának határozott fellépése miatt elmenekült. Az általa  megkárosított takarékszövetkezeteknek összesen mintegy 15 millió forintot kell megfizetnie az ítélet jogerőre emelkedése után.

 

Háttér:

Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer

Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét,

egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét akadályozó

magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsi-etikai

normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték be.

Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy sajátos új formája jelent

meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött magatartásszabályok alapvetően

különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az állam

alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját hatalmi apparátusával

kikényszerítheti.

A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály.

Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz

meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével

Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége

 

Jogforrások:

·         Alkotmány:  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

·         Törvények (Országgyűlés alkotja)

·         Kormányrendeletek

·         Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete

·         Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)

·         A polgári ügyekben eljáró bíróságok

Első fokon:

- helyi bíróságok

- törvényszékek (régen megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi

perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot.

Másodfokon:

- helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben:  törvényszékek

- megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla

- az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.

 

 

·         szakrális  büntetés

·         talio elv

·         Platon - igazságos megtorlás

·         középkor - elrettentés

·         felvilágosodás- jogbiztonság

·         2012.  BTK

 

A fogvatartottak létszáma 2007.

 

A fogvatartottak létszáma Magyarországon

 

A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső.

 

II. Példa

Vita az eutanáziáról

SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT?

 

Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt: egy  gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan  betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a tragédiáról:

Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos gyermekbetegségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy   ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan hányt.  Elvittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldözgetett mindenhová bennünket.  Kivizsgálásról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsége van, amely a legritkábbak közé  tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórházra jártunk,  természetgyógyásztól csodadoktorig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület határán jártam.  Kiléptem a munkahelyemről,  fokoza tosan feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg otthon is.

Aztán valami „eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett csillapítani, sokszor  órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem  kívánom azt az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol,  hogy valaki hajszárítót   dobott   a   kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg.

Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem akartam megtenni, de  amikor a következő vizsgálat után közölte a doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s  láttam, hogy egyre nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos| fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét.

Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd elmentem a remdőrségre.

Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen.

Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem. (Lányi András- Jakab György:  Erkölcsi esettanulmányok)

 

Mi az eutanázia?

Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben?

Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán?

Hogyan ítélhetjük meg az esetet?

 

Háttérinformációk:

 

Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból  származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint  aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami

megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit,  ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos megöli a beteget,

passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni.

Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő,  nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány  fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki néhány  másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi  börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az  ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy  az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie.

Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt  akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna leszűkíteni. A bíróság  kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen  esetekben emberölés állapítható meg.

Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád  akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az asszony börtönbüntetésének végrehajtását.

A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy  kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő  Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért, illetve annak  kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem  jogerősen a Fővárosi Bíróság.

Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan  ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.

A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az  esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány

mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. …

Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban

nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember,  köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában  ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői  14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.

Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső  önrendelkezést  mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat hátrányosan érinti az a  törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív közreműködését a halál siettetésében.

Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt súlyosan  beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven  doktornő egy hét felfüggesztett  börtönt kapott egy év próbaidővel). A tárgyaláson – amely precedens értékűvé vált – a bíróság  kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293-

as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg  gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy határozottan kérte, hogy  életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik,  és nagyon közel van a halálhoz.

Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez mérten a lehető  legkifinomultabb  kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az elbúcsúzásnak és a  távozásnak. Az eutanázia így semmiképpen sem egy ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb  lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk.

S éppen, mert meghatározott körülmények között – de csakis így – megengedett az eutanázia,  sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni belátása alapján, akár őszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba segítése mellett döntsön.

(Mégis , kinek az élete? – 12. évfolyam)

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés