Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2012. október 8. - 20:09 :: 4226 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 5. TÉMA: AZ ÁLLAMTÍPUSOK JELLEMZŐI VISZONYUK A CIVIL KÖZÖSSÉGEKHEZ, KULTÚRÁHOZ, OKTATÁSHOZ

 

Fogalmak: állam, államformák,  politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok,  szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

I. példa

A forrás segítségével válaszoljon  a kérdésekre!

„A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára  a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak)

 

Mi a közvetlen demokrácia lényege?

A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára?

Mi ennek az oka?

Hol és mikor volt erre példa a történelemben?

Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon?

Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten?

Milyen formái vannak a közvetlen demokráciának?

2. feladat

Az ALKOTMÁNYBÓL

28/C. §

(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,

b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,

e) az Országgyűlés feloszlásáról,

f) a Kormány programjáról,

g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,

(6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok töb

Milyen fajtái vannak a népszavazásnak?

http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C3%A9ny.pdf

Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?

Mikor érvényes a népszavazás eredménye?

 

http://www.valasztas.

Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

Háttér

Közvetlen vagy részvételi demokrácia

- Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás)

- ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak

modern formája : népszavazás = referendum

Közvetett, képviseleti demokrácia

- a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat

a  választás célja: a hatalom átruházása

 

2. példa

Angol alkotmányos monarchia                                     Az olasz fasiszta diktatúra

Leírás: http://matt.ucoz.hu/allamtip/alkotmanyos_monarchia.jpg     Leírás: http://matt.ucoz.hu/allamtip/olasz_fasiszta_diktatura.jpg

 

  Mi a különbség a demokratikus és a diktatorikus állam hatalomgyakorlása között?

 

3. példa

Leírás: http://matt.ucoz.hu/allamtip/lengyel_plakat.jpgLeírás: http://matt.ucoz.hu/allamtip/NSAP.jpg

 Mi a hasonlóság a kommunista és a náci propaganda hatáskeltő eszközei között? Mi a plakátok ideológiai üzenete?

Háttér:

Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok), erőszak-szervezet, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert

Az állam feladatai

Klasszikus állami funkciók

Belső: rend védelme

Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés

Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása

Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása

Modern állam funkciók

Szervező pl. tömegközlekedés

Gazdasági befolyásoló (ösztönző), válságkezelés (árfolyam, infláció, munkanélküliség)

Szociális : az igazságosság és a méltányosság  biztosítása, szegénység elleni küzdelem:

Társadalmi gondoskodás: nyugdíjellátás, családtámogatások, munkanélküliellátás

Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást

Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó, az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása, környezetvédelem

 

Az állam típusai

I. ókor

- ázsiai (ókori keleti) – központosított despotikus monarchia (isteni eredetű uralkodó)

- antik – polisz (kettős földtulajdon, csak a magántulajdonos poliszpolgár tulajdonosa egyben a polisztulajdonnak, tagja az államnak)

- türannisz

- rabszolgatartó  demokrácia – Athén, Kr.e.5-4.sz. (démosz+ krátosz = néphatalom) – közvetlen demokrácia

- arisztokratikus köztársaság – Róma – szenátus, magisztrátusok, népgyűlések

2. feudális állam

- hűbéri állam

- patrimoniális állam (földesúri királyság) – pl. Szt. István-i Magyarország

- rendi állam – rendi országgyűlés (rend= a társadalom vezető osztályának azonos jogállású kiváltságos csoportjai) – törvényalkotásban és adómegajánlásban való részvétel joga

- abszolutizmus

- 3. a polgári állam

- tudati előkészítője a felvilágosodás volt:

- az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti  jog, Grotius, Locke)

- társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta

- a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu)

- népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau)

- angol alkotmányos monarchia (1689)

- az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789)

- francia forradalom (1789)

 

Államberendezkedések a XX. században

4 féle államtípus:

 a) demokratikus

 b) autokratikus

 c) totális

 d) fundamentalista

2 féle államforma:  monarchia vagy köztársaság

 

A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre.

1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak

 alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége

2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok  érvényesülése

3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van

4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése

5. kisebbségi jogok védelme

6. az állam új, gazdasági-szociális szerepvállalása - Bismarck társadalombiztosítási koncepciója

 

Az angol alkotmányos monarchia

1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot

a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király

személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

 

 

Jóléti állam

A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása› jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

Gyökerei a 19. szd.-ra nyúlnak vissza: tömegtársadalmak kialakulása: a falusi lakosság egyre kevésbé találta meg lehetőségeit a faluban, ezért beköltöztek a városba › új feladatok keletkeztek: egészségügy: oktatási rendszer kiépítése.

A gazdasági világválság után 1929-1933 New Deal: közmunkák bevezetése, hitelek nyújtása, fokozódó állami beavatkozás jelent meg. Az első  jóléti állam Anglia, 1942, átfogó társadalombiztosítási rendszer bevezetése

Korábban, de nem volt átfogó jellegű

Újra elosztó állam › 2 fajta bevétele van:

- klasszikus: adók, illetékek, vámok, ezeket lehet elosztani, pl. kulturális fejlesztés t innen (segélyek kifizetése)

- modern bevételek, tb járulékok: ha egészségügyet fejleszt az állam

a jóléti állam esélyteremtő állam, mert pl. valaki szegény családból születik, azért járhasson egyetemre

 

Típusai:

liberális  jóléti állam:

USA, Anglia, Kanada, és Ausztrália

segélyekhez, juttatásokhoz kizárólag  rászorultsági  alapon lehet hozzájutni

korporatív  jóléti állam:

Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország

A betöltött pozíció és a  státusz ami számít, ami után lehet kapni segélyt

skandináv  modell:

mindenki  kap, de meg van az ára: a legmagasabb adókulcs 70 %-os

 

A jóléti államok válságjelenségei:

- az állam belenyúlt a társadalmi struktúrába

- a jóléti államok elkényelmesedtek, leállt a gazdasági növekedés

- megbuktak azok a kormányok a választásokon, amelyek jóléti állam programmal álltak elő

- elbürokratizálódtak

Leírás: http://matt.ucoz.hu/allamtip/joleti_allam.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzás

1. autoritárius

cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása

- a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)

- nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja,

- a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében

pl. Horthy-rendszer, mai arab államok

2. Totális diktatúrák

A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amelyben az állam feltétlen irányító szerepe érvényesül a társadalom minden alrendszere: gazdaság,politika, kultúra fölött. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja.

A totális államokban egypártrendszer érvényesül.

Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus.

-  ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, társadalmi egyenlőség= kommunizmus, faji uralom)

- egypártrendszer (NSDAP, Kommunista Párt) – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció

- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,

- nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek

- mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig

- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat

- titkosrendőrség hegemóniája

(pl. Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)

 

 

 

tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142-

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés