Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2012. november 20. - 17:50 :: 3484 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 Fogalmak: az Európai Unió, az EU parlamentje, bizottság, főbiztos, alapszerződések, csatlakozási szerződések, euró

 

Mi az Európai Unió, melyek létrejöttének fontosabb állomásai?

Mi az Európai Unió négy szabadságelve?

Hazánk mióta tagja az Európai Uniónak?

Melyek az EU fontosabb intézményei?

Mi a feladata az Európai Bizottságnak?

A cikkek felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is!

 

Példa 1.

 

Mutassa be az EU döntéshozatalát!

 

A görög parlament szerda éjjel csekély többséggel megszavazta a költségvetési megszorító csomagot, amelynek keretében csökkentik a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak bérét, lefaragják az egészségügyi kiadásokat és több munkavállalói jogot és kedvezményt megvonnak.

 

A szükségprogram 2014 végéig 13,5 milliárd euróval csökkenti a költségvetés terheit, 2016 végéig azonban további 3,4 milliárd eurót kell megtakarítani. A csomag elfogadása a legfontosabb előfeltétele volt a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodásnak, és a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag 31,5 milliárd eurós részlete folyósításának. E nélkül a görög állam már novemberben fizetésképtelenné válna.

 

A görög gazdaság ötödik éve van recesszióban. A hazai össztermék (GDP) azóta 20 százalékkal csökkent, a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot és az üzleti csődök száma rekordot döntött. A segélyprogramok fejében követelt megszorító intézkedések elmélyítették a recessziót és a befizetések csökkenése miatt a kormánynak egyre többet kellett költenie a szociális biztonsági rendszerekre.

 

Az euróövezeti pénzügyminiszterek várhatóan november 12-én döntenek a 31,5 milliárd euró folyósításáról, miután megismerték az EU, az IMF és az Európai Központi Bank szakértői hármasának jelentését a görög gazdaság állapotáról és a különböző szükségintézkedések végrehajtásának állásáról.

 

Példa II.

Milyen feltételei vannak az EU-hoz csatlakozásnak.

 

Az Európai Unióról szóló szerződés kimondja, hogy bármelyik európai ország felvételét kérheti az Európai Unióba, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezett a tekintetben, hogy ezeknek az értékeknek érvényt szerezzen.

 

Konkrétabban megfogalmazva a csatlakozni kívánó ország akkor léphet be az Európai Unióba, ha a tagság összes feltételének megfelel, azaz: 

·         szilárd, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletét biztosító intézményrendszert működtet (politikai feltétel); 

·         működő piacgazdasággal rendelkezik, és képes arra, hogy megállja a helyét az Unión belül érvényesülő versenyfeltételek és piaci erők közepette (gazdasági feltétel); 

·         elfogadja a hatályos uniós jogot és az uniós gyakorlatot – különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió legfontosabb célkitűzéseit (jogi feltétel).

 

A bővítés az alábbi 3 szakaszból áll (a továbblépés feltétele mindegyik szakasz esetében az, hogy ehhez az összes uniós tagország hozzájárulását adja):

 

Az első lépésben az EU kilátásba helyezi a kérdéses ország számára az uniós csatlakozás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha teljesíti a feltételeket, az ország megkapja a „hivatalos tagjelölt” státuszt.

 

A második szakaszban az ország hivatalos tagjelöltté válik – ezzel azonban még nem feltétlenül veszik kezdetüket a hivatalos tárgyalások.

 

A harmadik szakaszban megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások. Ebben az időszakban a tagjelölt ország rendszerint reformokat hajt végre a hatályos uniós joganyag átvétele céljából.

Azt követően, hogy a tárgyalások és a tárgyalásokkal párhuzamosan végrehajtott reformok mindkét fél megelégedésére lezárulnak, az ország beléphet az Európai Unióba. Itt is feltételt jelent, hogy az ország csatlakozásával mindegyik tagállam egyetértsen.

http://europa.eu/pol/enlarg/index_hu.htm

 

Szerbia és az EU - Tényleg egymással karöltve?

2011-10-14 17:22:07

 

Szerbia az elmúlt évtizedek vérzivataros periódusa után most nagy igyekezettel az Európai Unió felé kacsingat, törekvései azonban egy kisebb akadályba ütközhetnek. A szeptember végén ratifikált kárpótlási törvény ugyanis sérti az országban élő etnikai kisebbségek, különös tekintettel a magyar nemzetiségű lakosság, jogait.

 

A szervezet a csatlakozás feltételeként szabta meg a balkáni országnak, hogy a második világháborút követően a kommunisták által elkobzott tulajdont visszaszolgáltassák eredeti birtokosainak, s ezzel kapcsolatban a javaslat törvényerőre emelkedett. Azonban maradéktalanul nem lehet mindenki elégedett a határozattal, mert annak értelmében a második világháború folyamán a magyar illetve német hadseregbe bevonuló lakosok közösségi bűnösség miatt nem részesülhetett a visszaszolgáltatott javakból.

 

„Erkölcsi alapon bűnösnek tekinthetők-e azok az emberek, gyermekeikkel és unokáikkal együtt, akiket akaratuk ellenére toboroztak a hadseregbe?” – vetette fel a kérdést Martonyi János külügyminiszter. „Ez nem magyar-szerb kérdés, hanem egész Európát érinti, s komoly problémákat okozhat Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozásában.” – tette hozzá ugyanő.

 

Magyarország elvi alapon támogatja a balkáni ország felvételét a huszonhét nemzet mellé, a fenti intézkedés tudatában azonban az sem kizárt, hogy megvétózza annak kandidálását a december 9-i szavazáson.

http://www.gyongyosi-hirhatar.hu/hirek/szerbia-es-az-eu-tenyleg-egymassal-karoltve

 

Csúszhatnak a szerb EU-csatlakozási tárgyalások

Forrás: MTI

2012. szeptember 18., kedd 11:21

Az Európai Bizottság korlátozottnak minősítette Szerbia előrehaladását az európai integrációban, és nem tesz egyértelmű javaslatot az Európai Tanácsnak arra, hogy jelölje ki Belgrád számára az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját – értesült a Danas című belgrádi napilap.

 

Az újság brüsszeli és belgrádi forrásokra hivatkozva kedden azt írta internetes oldalán, hogy az Európai Bizottság szeptember 15-én befejezte éves jelentését Szerbia integrációs előrehaladásáról, és a fejezetek többségében „enyhén kritikus hangnemben” ír Szerbia felkészültségéről. A lap úgy tudja, hogy a jelentésben felvázolták azokat a feltételeket, amelyeket Szerbiának teljesítenie kell ahhoz, hogy meghatározzák számára az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát. A feltételek elsősorban Koszovóval függenek össze – értesült a liberális napilap.

 

A Danas szerint az Európai Bizottság megállapítja, hogy a választások megtartása miatt Belgrád az integráció terén több területen nem érte el a várt előrelépést, kezdve a Pristinához fűződő kapcsolatok rendezésétől, egészen az igazságszolgáltatás reformjáig, a korrupció elleni harcig és az emberi jogok érvényesítéséig. A bizottság szerint Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére akkor lesz készen, ha teljesíti a felsorolt feltételeket – írja a belgrádi lap.

 

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szeptember elején építő szellemű párbeszéd folytatására szólította fel Szerbiát és Koszovót, miután Brüsszelben megbeszélést folytatott Ivica Dačić szerb miniszterelnökkel. Tomislav Nikolić szerb államfő a múlt héten úgy fogalmazott, hogy Belgrádnak nem áll szándékában a Koszovó függetlenségét megerősítő tárgyalásokon részt venni, de nem tudja az ország státuszát erővel megváltoztatni.

http://mno.hu/eu/csuszhatnak-a-szerb-eu-csatlakozasi-targyalasok-1106015

 

Háttér:

 

Az Európai Unió története

 

Az EU tagállamai

500 millió ember, 27 tagország

 

 

 

Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európaiak eltökélt szándéka, hogy hasonló öldöklés és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettészakad, és megkezdődik a negyven évig tartó hidegháború.

 

• 1951. EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (MONTÁNUNIÓ) 

A  Schuman - terv  alapján hat ország szerződést ír alá arról, hogy nehéziparukat – azaz a szén- és acélipart – közös irányítás alá helyezik. Ily módon egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket – mint a múltban – a másik ellen fordíthatna. Ez a hat ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.

Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében telnek. 1956-ban szovjet tankok fojtják el a kommunista rezsim elleni magyarországi tiltakozást. 1957-ben a Szovjetunió Szputnyik-1 néven felbocsátja a világ első műholdját, és ezzel lépéselőnyre tesz szert a világűr meghódításáért folyó versenyben. 

 

• 1957. EGK, EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG (EURATOM)

Aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. 1957-es Római Szerződés: a “négy szabadság” (áruk, tőke, szolgáltatások, személyek szabad áramlása, illetve az általuk összeálló “közös piac”) célul tűzése.

 

A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének időszaka, elsősorban a Beatles feltűnése hozzájárul a kulturális forradalom térhódításához. A gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűnnek a vámok. Megegyezés születik az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is.  1968 májusát a párizsi diáktüntetések teszik emlékezetessé; számos társadalmi és magatartásbeli változás forr össze „a 68-as nemzedék” nevével.

 

• 1968. EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK (EK)

A hatok létrehozzák a vámuniót, amely lehetővé tette az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását . Összevonták az addigi 3 integrációs intézményt, ekkortól használatos az EK elnevezés.

 

Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. 

 

• 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. 

Ebben megerősítették a pénzügyi unió megteremtésének szándékát, megkezdték a közös piac intézményi hátterének kiépítését. 

 

Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül. A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerülnek egymáshoz

 

• 1992. EURÓPAI UNIÓ

Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az „Európai Közösség" elnevezés helyébe hivatalosan „Európai Unió" lép.

 

 http://matt.ucoz.hu/EU/az_eu_3_pillere.png

 

• 1995. 

Hét országban hatályba lép a Schengeni Megállapodás : Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt.

• 1997. 

Az EU vezetői megállapodnak arról, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak tíz közép- és kelet-európai országgal: Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával. A csoporthoz hozzáveszik a két földközi-tengeri szigetet, Ciprust és Máltát is. A Szerződés  2000-ben  Nizzában   elfogadott módosításai, nevezetesen az EU-n belüli szavazási szabályok átalakítása zöld utat enged a bővítésnek.

• 2002. EURÓ

Az eurót az 1999-es elektronikus formában való megjelenése után készpénzben is bevezetik 12 országban.

• 2009. december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, s ezzel lezárult az a több évig tartó tárgyalássorozat, amelyet az uniós tagállamok az intézményi kérdések témájában folytattak. Az említetteken túlmenően a dokumentum garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában (2007) foglaltak végrehajtását. Ezáltal rögzíti az Unió számára azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek jogilag kötelező erővel bírnak a tagállamok számára is. Új jogok: az adatok védelmének joga, a megfelelő ügyintézéshez való jog, de idetartoznak bizonyos bioetikával kapcsolatos jogok is. A charta megerősíti a nemi és faji hovatartozáson, illetve bőrszínen alapuló diszkrimináció felszámolásának fontosságát. Említést tesz továbbá a vállalatoknál dolgozó munkavállalók szociális jogairól, így például a tájékoztatáshoz, a tárgyaláshoz és a sztrájkot is magában foglaló kollektív fellépéshez való jogról.

 

A csatlakozási szerződések

 

Az Európai Unió hat alkalommal bővült: a hat alapító országhoz (Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság, 1981-ben  Görögország, 1986-ban Spanyolország  és Portugália, 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország, 2004-ben a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, 2007-ben pedig Bulgária és Románia csatlakozott. Ezzel a tagállamok száma 27-re nőtt.

 

 

 

 

 http://matt.ucoz.hu/EU/lakossag.png   http://matt.ucoz.hu/EU/EU_GDP.png

 

A négy szabadságelv

·         áruk szabad áramlása - „A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj.” (25. cikk), továbbá a 28. és 29. cikk értelmében a tagállamok között tilos a behozatalra, illetve kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

 

·         tőke szabad áramlása - A folyamatra végül a Maastrichti Szerződés tett pontot, amely 1994. január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt.A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet

·         szolgáltatások szabad áramlása - a legérzékenyebbnek számító pénzügyi-, biztosítási-, befektetési- és bankszektorokban a liberalizálást csak az egységes piac 1993-as megteremtése után tudták kiteljesíteni.

·         személyek szabad mozgása -  valamennyi EU-állampolgár formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, majd ezt követően a fenti jogcímek bármelyike alapján ott tartósan meg is telepedhet.

 

Az EU intézményei és egyéb szervei

 

Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje.

Az Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, mindenekelőtt a tagállamok állam- és kormányfőiből álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a tagállamok minisztereiből álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák meg.

 

http://matt.ucoz.hu/EU/eu_felepitese.png

 

Az Európai Tanács 

határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált.  Elnöke Herman Van Rompuy. Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik.

http://www.europarl.europa.eu/the-president/ressource/static/galleries/2012_06/1b52067a-5abb-4753-aac5-e2428b5cc08a.jpg?epbox&gallery=gal133890610780283394010

 

Európai Parlament

 

Az Európai Parlament tagjai – az uniós szavazók által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők – az állampolgárok érdekeit képviselik. A Parlament a Tanáccsal együtt az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.

A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:

·         a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat

·         a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot

·         a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést

 

Az Európai Unió Tanácsa

 

Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából.

Tevékenységek:

·         Uniós jogszabályok elfogadása.

·         Az uniós tagállamok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása.

·         Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása.

·         Az EU éves költségvetésének jóváhagyása.

·         Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása.

·         A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.

A Tanács soros elnökségét 2011 és 2020 között betöltő tagállamok

 

Magyarország (2011. január–június)

Lengyelország (2011. július–december)

Dánia (2012. január–június)

 

Európai Bizottság

 

Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye. Az EU egészének érdekeit képviseli és támogatja. Új európai jogszabályokra vonatkozó javaslatokat szövegez. Az uniós politikák végrehajtásával és az uniós források elköltésével kapcsolatos mindennapi feladatokat irányítja.

Összetétel: Az egyes uniós tagállamokból kinevezett 27 biztos ötéves hivatali ideje alatt a Bizottság politikai vezetését látja el. Minden biztos az elnök által meghatározott, saját szakpolitikai területért felelős. Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke José Manuel Barroso, aki 2010 februárjában kezdte meg második hivatali idejét.

A Bizottság fő szerepkörei a következők:

·         célokat és cselekvési prioritásokat határoz meg

·         jogszabályokat javasol a Parlamentnek és a Tanácsnak

 irányítja és végrehajtja az EU szakpolitikáit és költségvetését

·         érvényt szerez az uniós jognak (az Európai Bírósággal közösen)

·         képviseli az EU-t Európán kívül ( tárgyalásokat folytat kereskedelmi megállapodások megkötése érdekében az EU és más országok között stb.

 

http://eur-lex.europa.eu/hu/droit_communautaire/procedure_de_codecision.gif

 

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés