Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2012. december 16. - 17:25 :: 6633 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

10. Téma: A kultúra és a globalizáció kapcsolata, előnyei és hátrányai

 

Fogalmak: kultúra,kulturális identitás, hagyomány, érték,  szimbólumok,  ízlés, társadalmi örökség, népi kultúra, anyagi kultúra, szellemi kultúra, civilizáció, magas kultúra, kulturális elit, kulturális tőke, kulturális antropológia, globalizáció, multikulturalizmus, regionális kultúra

 

Milyen összetevői, elemei vannak a kultúrának?

Az ábrák és a mellékelt szövegek segítségével magyarázza meg, miként jött létre a kultúra globalizációja?

Hogyan hatnak a tömegkommunikációs eszközök, a média a társadalomra?

Mi a szerepe korunkban a regionális kultúráknak?

 

Példa:

Mutassa be Hofstede hagyma modellje alapján a kultúra szerkezetét!

  

Háttér:

Szimbólumok

pl. az adott kultúra tagjai számára sajátos jelentéssel bíró tárgyak (pl. zászlók, státuszszimbólumok), gesztusok, hajviselet, -  gyorsan változnak, más kultúrák által átvehetők.

A második rétegbe a valóságos vagy képzelet szülte hősöket sorolja, követendő magatartásmodellek, tükrözik az adott kultúra értékrendjét.

A modell következő rétegét a rítusok alkotják, olyan kollektív tevékenységek, viselkedési formák, amelyek társadalmi szempontból fontosak (pl. üdvözlési, udvarlási formák, esküvői szokások). A szimbólumok, hősök és rítusok közvetlenül érzékelhetők a külső szemlélő számára is.

A kultúra lényegét, legbelső rétegét az értékek alkotják, melyek általános tendenciák arra vonatkozóan, hogy mit tartunk jónak, illetve rossznak. A külső megfigyelő számára az értékek közvetlenül nem érzékelhetők, egy részük még a kultúra hordozói számára sem tudatos.

 

ÉRTÉK: Az alapvető értékek irányítják az emberek viselkedését és cselekedeteit, bizonyos dolgoknak elsőbbséget adnak. Egy kultúra értékei például olyan jelenségekre vonatkoznak, hogy mi a jó és mi a rossz, mi elfogadható, mi természetes, mi szép és mi nem.

 

KULTÚRA: Az anyagi és szellemi javak összessége.

 

KULTURÁLIS RELATIVIZMUS (a modern antrop. Franz Boastól származó alapeszméje) szerint az egyes kultúrák megértése és megítélése csak sajátos kontextusukban lehetséges.

 

KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA : görög: “anthroposz” = ember;   “logosz” =  tan, vizsgálódás,  főleg a fogalmakkal, a gondolkodással és tudással, illetve ennek nyelvi reprezentációjával foglalkoznak

 

SZOCIALIZÁCIÓ:kulturális ismeretek és szabályok, ill. ezek alkalmazási módjának elsajátítása, ill. ennek folyamata. (túlnyomórészt gyermekkorban és az ifjúkorban).  Szocializációnk persze nem fejeződik be sohasem (a nyugdíjas szerepre is “szocializálódunk” végsősoron).

 

SZERTARTÁSOK: olyan ismétlődő viselkedési formák, amelyeknek nincsenek nyilvánvaló gyakorlati következményei (vagy nem azok dominálnak) és erősen szimbolikus jellegűek. (Loudon)

 

MULTIKULTURALIiZMUS: a különböző kultúrával rendelkező csoportok, népek, országok egymás mellett élését és egymás elfogadását jelenti

 

2. Példa: Hofstede szerint a kultúrák közti eltérések különböző módon kerülhetnek felszínre (kulturális dimenziók) Magyarországra mi jellemző a grafikon alapján?

 

http://www.interkulturalis.hu/pagesMO/Kutatas_Hofstede.html

 

Háttér:

1.       Hatalmi távolság  "a hierarchia eltérő szintjein elhelyezkedő egyének közötti távolság, és annak mértéke, hogy a társadalom kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, mennyire fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását” 

2.        Bizonytalanság kerülés  “annak mértéke, hogy az egyének mennyire érzik magukra nézve fenyegetőnek a bizonytalan, ellentmondásos helyzeteket, és mennyire próbálják azokat aktívan elkerülni” 

3.       Individualizmus

“az egyén és a csoport, illetve a csoport és tagjai közötti kapcsolatot jellemzi, az összetartás, felelősség, döntéshozatal és lojalitás egymáshoz való viszonyát” 

Az Individualizmus Index (IDV) alapján elsősorban arra következtethetünk, hogy milyen a viszony egy csoport és egy hozzá tartozó egyén, valamint egy másik csoport között. Az individualista kultúrák az egyéni jogokat és eredményeket hangsúlyozzák, az egyének közötti verseny teljesen elfogadott.

4. Férfiasság kontra nőiesség 

“az értékek és szerepek megoszlása a társadalomban” 

A férfias kultúrákban a nemek szerepe nagyon élesen elkülönül: a férfiaktól az erős cél- és eredményorientáltságot, hatalomgyakorlást és a versenyben keménységet várnak el. Mindezek külső megjelenési formája a társadalmi elismerés, a vállalati hierarchia és az összegyűjtött vagyon. A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé élesen határolódik el, és megközelítőleg ugyanazon munka- és karrierlehetőségek nyitottak mindkét nem képviselői számára. A társadalom domináns értékrendszere sokkal inkább a nőies, gyengédebb, érzelmesebb értékekhez kötődik, így a sikeresség mértéke is inkább az emberi kapcsolatok száma és minősége, nem pedig a hatalom és vagyon nagysága. Ilyen kultúrákban a verseny kevésbé jellemző.

 

Egy gyakorlati példa a dimenzió következményeire: 

A külföldre kiküldött svéd menedzserek gyakran lepik meg vendéglátó partnereiket azzal a bejelentéssel, hogy péntek délután öt óra után az első géppel haza kívánnak repülni családjaikhoz. A svédek arra panaszkodnak, hogy sok külföldi, különösen az amerikaiak, gyakran átdolgozzák az éjszakát, sőt akár a hétvégét is, hogy befejezzenek egy fontos projektet, és sokszor minősítik a svédek hozzáállását rossznak, vádolják őket a munkához való elkötelezettség hiányával. Pedig a valóságban a svédek cselekedeteikkel saját életminőségükhöz való erős kötődésüket jelzik (erős nőiesség), míg az amerikaiak és más külföldiek erős feladatorientáltságukat bizonyítják (erős férfiasság). (Adler, 55. old.)

 

5. Hosszú távú orientáció 

A dinamikus jövőorientáltságot állítja szembe a statikus múlt, jelen orientációval. 

A Hosszú távú Orientáció, más néven Konfuciánus Gondolkodás Indexe arra ad útmutatót, hogy egy kultúra tagjainak jellemzően milyen képe van a világról, saját életéről és sorsáról. 

Az index alacsony értéke arra utal, hogy az adott kultúra időorientációja jellemzően rövid távú, a jelenre – vagy maximum a közeli jövőre – koncentráló.

 

3. Példa: Mi a multikulturalitás? Miért alakult ki?

 

Drezdai tartózkodásom alatt megismerkedtem egy magyar lánnyal, aki már két éve kint él. Kultúrájában lengyel barátja révén keveredik a magyar, lengyel és a német szokásvilág. De tisztában van vele, mikor melyiket alkalmazza. Ha egymással találkoztunk, magyarul beszélgettünk, meséltem neki a magyar felsőoktatási rendszerről, magyar módra üdvözöltük egymást (puszival, és nem, mint a németek, átkarolással), magyar módra ebédeztünk, levessel és másodikkal, no meg desszerttel és magyar zenét hallgattunk.
Amikor barátja otthon volt, németül beszélgettünk, de lengyelül köszöntünk egymásnak, lengyel szokás szerint ittunk némi étvágyhozót vacsora előtt, és vendégül láttuk a váratlanul betoppanó lengyel barátokat.
Amikor meglátogattam a munkahelyén, németül beszélgettünk, hogy német kollégái mindent értsenek, bemutatott mindenkinek amolyan német szokás szerint, de szolidan mindenkinek csak a nevét árulta el, és semmi többet nem mondott róluk, hiszen ez nem szokás a németeknél. Magyar módra már biztosan elmesélte volna életük történetét. Röviden kávéval és üdítővel kínált, majd pedig megkért, jöjjek vissza munka után, mert neki most még néhány dolgot el kell intéznie. Noha a munkaidőből már csak félóra volt hátra, nem hagyta ott munkahelyét, nem csevegett velem, hanem a német precizitás jegyében pontban munkaidő lejártakor lépett ki a kapun.

 

4.       Példa: Mit jelent a kulturális globalizáció? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek?

5.        

      

Háttér:

GLOBALIZÁCIÓ: mindenekelőtt a mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulását jelenti, amelynek során a társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak, és az emberek tudatában is vannak e változásnak.

KULTURÁLIS  GLOBALIZÁCIÓ: Aligha van szembeötlőbb, elterjedtebb és áthatóbb kifejezése a globalizációnak, mint a nemzetközileg terített árumárkák megsokszorozódása, a populáris kultúra ikonjainak és termékeinek globális megszaporodása és az események szimultán közvetítése a szatellit adókon keresztül, milliónyi ember számára azonos időben, minden kontinensen. A globalizáció legközkeletűbb szimbólumai a Coca-Cola, Madonna és a CNN hírei"A kulturális globalizáció fő ágensei ma a kulturális termelés és elosztás átfogó rendszerét kialakító nagy transznacionális médiatársaságok, amelyek globális kulturális piacot alakítanak ki.

Bayer József [Magyar Tudomány, 2002./6.]

 

A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSAI

 

 Pozitív hatások

- Tudományos, technikai vívmányok, kultúra exportja

- Szabályozás és ellenőrzés rendszerének fejlődése

- Az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák kialakulása

 

Negatív hatások

- Elmélyíti az egyenlőtlenségeket

- Helyi (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válhatnak

- Felszínre hozza a civilizációs konfliktusokat

- Általánossá teszi a terrorizmus veszélyét

 

Nézőpontok: A globális médiacégeknek határozott küldetéstudatuk van. Új, globális kultúra követeinek tartják magukat, egy olyan világ hírnökeinek, amelyben közelebb hozzák egymáshoz az embereket. Ehhez a legjobb eszköznek a nemzeti szintű kulturális rendszerek deregulációját, a határok lebontását tartják, hogy a globális médiacégek világméretű terjeszkedésének semmi ne állja útját. A média új rendjének szerintük globális rendnek kell lennie. A nemzeti határok a múlthoz tartoznak; a nemzetközi média új realitásait a piaci esélyek kihasználása és nem a nemzeti identitás alakítja ki. E törekvés fő ideológiája a nyitott világ, amelyben az eszmék és tapasztalatok valódi versenye folyhat, és ahol nem bürokratikus kormányok diktálják a médiapolitikát, hanem a fogyasztók ízlése és kívánságai, amelyekhez a médiacégek csak alkalmazkodnak. Ezt a valódi "demokratikus forradalmat" az új technológiák segítik elő.

 

A globális média kritikus elemzői korántsem fogadják el a globális médiacégek pozitív önképét. Felpanaszolják a transznacionális médiaóriások agresszív nyomulását, amelynek révén az új média-világrend pusztán néhány korporáció uralmát erősíti a kulturális termelésben és elosztásban. Azt állítják, ez nem szélesíti, inkább szűkíti a kulturális kínálatot. A szórakoztatóipar és az információs üzletág a telekommunikációs iparral összekapcsolódva, a maga hatalmas koncentrációjával elsorvasztja a helyi média fejlődési lehetőségeit. A globális média áttörése elsősorban a kereskedelmi (kommerciális) média nyomulását segíti elő, háttérbe szorítva a közszolgálati programokat mind a kultúrában, mind a politikai információk terén. Ezzel megrendíti a hagyományos kulturális identitásokat, szűkíti a politikai nyilvánosság terét, hiszen a közönséget nem állampolgárként, hanem mindenekelőtt fogyasztóként szólítja meg.

 

A globalizáció, amely Indiában a 90-es években indult el és mára egyre nagyobb méreteket ölt, nagy hatással van a hindi nyelvű filmgyártásra is. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a nyugati cégek beengedésével erősödik a nyugati hatás Indiában, aminek egyenes következménye, hogy a társadalom modernizálódik, és ez óhatatlanul is megjelenik a filmekben, hiszen a mindennapi élet szerves részévé válik. Másrészt a bollywoodi filmeknek egyre nagyobb sikere van a külföldi piacon, és nem csupán a diaszpórában élő indiaiak, hanem a nyugati nézők körében is.

(Korsós Mariann:A modernizálódó Bollywood az akciófilmek tükrében)

 

Példa: Milyen szerepe lehet a hálózatoknak a világ globalizálódásában?

 

Példa:

 

Samuel P. Huntington (1927-2008):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása  1996-

 

Megállapításai

A hidegháború utáni világ szabályait a kulturális identitások adják.

Az emberek a politikát nemcsak érdekeik előmozdítására, hanem saját identitásuk meghatározására is használják.

A világpolitika főszereplői továbbra is a nemzetállamok, melyek már civilizációk szerint tömörülnek.

Alaptézisei

A civilizációk halandók, és ki vannak téve a változásnak.

Globális civilizáció nem fog kialakulni.

A modernizáció nem eredményez „nyugatiasodást”.

A mai világ sokoldalú és sokpólusú.

Jelenleg a civilizációk közötti erőegyensúly módosulása zajlik.

Új, a civilizációkon alapuló világrend alakul ki.

A Nyugat mindinkább konfliktusba kerül más civilizációkkal.

El kell fogadni, hogy a nyugati civilizáció nem egyetemes, megújulása államainak összefogásán múlik.

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés