Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Webes levelezés
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: Dudásné Kass Mária @ 2012. december 16. - 17:42 :: 6115 megtekintés :: Article Rating :: Társadalomismeret

 11. Téma: A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek aránya a többséghez viszonyítva, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogvédelme, a pozitív diszkrimináció kérdésköre

Fogalmak: nemzet, nemzetiség, etnikum, kultúrnemzet, államnemzet, állampolgárság, szabadságjogok, demokrácia, kollektív jogok, előítélet, kisebbségi önkormányzatok, anyaország, előítélet, nyelvápolás, hagyományőrzés, társadalom, érték, egyenjogúság, kisebbségi törvény, kisebbségi önkormányzat, alkotmány

Mit nevezünk nemzetnek, nemzetiségnek, etnikumnak?

Példa:"Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen kresztülömlő emlékezet teszi egésszé, Folyvásttartóvá, napról napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből annak ragyogó színeit; és íme az élet halva van. Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék is ezentúl: az a régi többé nem leszen. (...) És mi a haza egyéb, öszvetartozó nagy háznép egészénél? Minden ily nagy háznépet saját nyelv, saját szokások, saját őseik, saját hagyomány, saját jó- és balszerencse kötnek együvé, s választanak el egy­mástól. S az előszámláltak mind múltból hatnak a jelenre, mind lélekről lélekre és szívről szívre plántált emlékezeten nyugosznak; s aszerént, amint vagy híven ápoltatnak, vagy hűségtelen hidegséggel elhagyatnak: vagy gazdag virágzatú nemzeti élet fejlik belőlek, vagy nemzeti hervadás és enyészet következik."                                                             

(Kölcsey Ferenc: Mohács)

Hogyan határozta meg a nemzet fogalmát Kölcsey?

Példa 2.  A törvényszöveg alapján állapítsa meg, kiket tekintünk ma nemzeti és etnikai ksebbségeket Magyarországon?

Kisebbséget alkotnak-e a hazánkban élő kínaiak?

Milyen jogokat biztosít a törvény a kisebbségeknek?

Milyen problémák merülhetnek fel a kisebbségi jogokkal kapcsolatban?

 

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,

(1)    E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

II. Fejezet

A nemzetiségek alapvető jogai

 

3. § Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.

 

4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz.

(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

 

5. § (1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

(3) Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(5)4

 

6. § (1)-(4)5

(5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye, vagy az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.

 

7. § Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.

 

8. § Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket.

 

9. § (1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,

b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,

c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy

d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.

(2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.

 

10. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják.

 

III. Fejezet

Egyéni nemzetiségi jogok

 

11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.

(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, azonban törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.

(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

 

12. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;

c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;

d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

(2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.

 

1. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez

„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

 

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV#lbj2param

Példa III.

Véleményed  szerint  mi  indokolhatja,  hogy a hazánkban élő bunyevácok harcolnak a nemzeti kisebbségként való elfogadásukhoz? 

A Magyarországon élő bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek. A bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egy­mástól regionálisan is elkülönülő történeti nép­csoportnak. Sem a népcsoport történeti, nyelvi különfejlődése, sem pedig a mai nyelvi helyzete nem indokolja a bunyevác csoport önálló kisebbségi közösségként való elismerését." (A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, Vizi E. Szilveszter elnök aláírásával, 2006. április 11.)

„A bunyevácok beszélte nyelv szerkezetében azonos a szerbbel és a horváttal, szókincsét tekintve tulajdonképpen horvát. (...) Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek (nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének." (Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének levele Muity Mihályhoz, a Bunyevác Túlélők Egyesületének elnökéhez, 2009. május 12.) Forrás: HVG 2010.febr. 13.

Példa IV.

Forrás: Eurobarometer

1.       ábra Mennyire büszke Ön arra, hogy magyar? (a válaszok %-os megoszlása)

Forrás: A Demokrácia Kutatások Alapítvány megbízásából TÁRKI 2005. január, TÁRKI Omnibusz 2008. május

Háttér:

…nemzeti kisebbség – nemzeti vagy etnikai kisebbség alatt olyan etnikai csoportot értünk, amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott or­szág többségi etnikumához képest. Etnikum vagy nép alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népcsoportot értünk. A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz. során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére használták az adott ország területén élő »nemzeti« többséggel szemben. Az etnikai kisebbségeket származásuk alapján helybemaradó vagy autochton (őshonos), ill. vándorlás során létrejött vagy allochton (áthelyeződő) csoportba sorolhatjuk. Nagyságuk szerint a nemzeti kisebbségeket viszonyíthatjuk az adott ország össz­né­pes­sé­géhez (pl. a magyar kisebbség aránya Romániában 10%), vagy az anya­nem­zet egészéhez is (a magyarság egyharmada Magyarország határain kívül él). A népek nagyfokú keveredése, a nemzetközi vándorlás miatt etnikai szem­pont­ból tiszta, homogén ország ma már alig létezik Földünkön. A nemzeti ki­sebb­ségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik (pozitív diszkrimináció), támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biz­to­sí­tanak számukra.

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/humanfoldr/nemzeti_kisebbseg.htm

A modernitás nemzetfogalma, a nacionalizmus létrejötte

Általában elfogadjuk, hogy a jelenlegi európai nemzetek sok vonásának kialakulása az írott történelmüket megelőző időre, a népvándorlás korára (Ernest Renan) avagy a törzsi kultúrák idejére (Isaiah Berlin) tehető.

Pontosan meghatározható viszont, hogy mióta gondolkodnak e közösségek önmagukról és másokról nagyjából a mai fogalmaink szerint. Másképpen szólva: mióta létezik a nacionalizmus mint ideológia. A modernitás kora, azaz az ipari termelés és a modern parlamentarizmus intézményeinek elterjedése óta beszélhetünk nacionalizmusról.

A modernizáció komplex folyamata:

- kapitalizmus →képzett munkaerő  → állam a tömegkultúra és a tömeges oktatás létrehozása
- szekularizáció és a tradicionális közösségek bomlása → új közösségi identitás
- a felvilágosodás ,francia forradalom  eszméi (emberi jogok, fejlődésbe, nacionalitásba vetett hit)→ politikai ideológiák születése
- politikai legitimitás (a modern képviseleti demokrácia kialakulása )
a lakosság homogenizálása
a modern nemzetállam kialakulása  az 1791-es  francia  alkotmányhoz  köthető,  ahol  először kapcsolódik  össze a szuverenitás  és a nemzet

A nemzetállam

Az állam és a nemzet fogalmának azonosítása mindenekelőtt a népszuverenitás doktrínájának megjelenéséhez kapcsolható.
 Ez a nemzetfelfogás vezérelte a német és az olasz egységtörekvéseket éppúgy, mint a Habsburg birodalom szláv népeinek nemzeti mozgalmait a 19. században.
A nemzetállam megteremtésére irányuló törekvés, amely a 20. században globális jelenséggé vált, úgy tűnik, mindmáig éles ellentétben áll Földünk népeinek tényleges földrajzi elhelyezkedésével. A Föld országai között kb. 15%-os arányukkal igen jelentős kisebbségben vannak azok, amelyek valóban homogén nemzetállamnak tekinthetők (pl. Szváziföld, Leshoto), a jelentős lélekszámú országok között pedig e formáció különösen ritka (pl. Japán). (Azon országokat tekintjük homogén nemzetállamoknak, ahol a lakosság legalább 90%-ának ugyanaz az anyanyelve.) Ezzel szemben az államok jelentős hányadában az uralkodó népcsoport számaránya az 50%-ot sem éri el. A tartósan fennmaradó etnikai pluralizmussal való szembenézés feladata korunkra maradt.

Kelet-Közép-Európa népeinek nemzettudata

Kelet-Közép-Európa nemzeti mozgalmai alapvetően nyelvi és kulturális nacionalizmusok alakjában nyilvánultak meg.
Herder “Kultúrájában él a nemzet” (kultúrnemzet) - nem az állam a fontos (német széttagoltság) hanem a nyelv,  a kultúra, a hagyomány, az összetartozás tudata, múlt-orientált
míg Nyugat-Európára alapvetően az államnemzeti felfogás jellemző, addig az önálló államiság hiányával küzdő  Közép- és Kelet-Európában a kultúrnemzet

2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 314 060 fő, vagyis a lakosság 3%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 8-10%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma.Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság

A hazai 13 kisebbség népszámlálási adatai 1990-2001

Forrás: Népszámlálás, 2001. IV. Nemzetiségi kötődés – A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai. KSH. 3. o.

 http://www.kisebbsegiombudsman.hu/word/05-13-2008_10_45_28/bindorffer_gyorgyi.html

Az "Idegen„

A nemzet a családhoz hasonlóan szimbolikus határképzéssel és kirekesztéssel határozza meg önmagát. Számos nép önelnevezése  is utal arra a kommunikációs szakadékra, amely az "Mi"-t az "Ők"-től elválaszja.
Az asszimiláció a "belső csoport" és a "külső csoport" tagjait elválasztó szimbolikus határok lebontásának folyamata. Bizonyos esetekben az asszimiláció a beilleszkedni kívánó "külső" csoporttól indul ki (pl.  USA). Sokkal gyakoribb azonban, hogy az erőfölényben levő "belső" csoport gyakorol nyomást a szimbolikus határait védő másik csoportra. Az asszimiláció nem egyirányú folyamat: visszájára is fordulhat.  Kárpátaljától Walesig számos példájával találkozunk Európában a disszimilációs folyamatoknak.

Pesszimisztikus nemzetkép

 

Széchenyi: szalmalángtermészet, illuzionizmus, közrestség, pártviszály

Bibó István: a magyar alkat történelmi megformáltsága

Hankiss Elemér (1982): magas individualizmus, atomizáltság, a szolidaritás gyengesége, alattvalói attitüd (az államtól elidegenedett politikai cinizmus)

 

Nemzettudat gyengesége

 

 A 19.sz. közepétől a 20. sz. közepéig egyik legfőbb tényezője a politikai integrációnak

1945 után:

 bűntudat, kollektív bűnösség

 kommunista internacionalizmus

 A nemzeti érdek kérdéseinek (magyar érdek, határon túli kisebbségek)tabuvá válása

 

Forrás:

http://www.mindentudas.hu/gango/20030317gango1.html

Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés