Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. október 13. - 22:02 :: 7855 megtekintés :: Történelem

 

 11. A görög demokrácia kialakulása és intézményei
 
 
kerettantervi köv.:
kronológia:
Kr. e. XIII. sz.,
Kr. e. 776,
Kr. e. 594,
Kr. e. 508,
Kr. e. 490,
Kr. e. 480,
Kr. e. 431–404,
Kr. e. 336–323.
személyek:
Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész,  Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész,
Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész,  Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.
fogalmak:
 polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás,  filozófia, hellenizmus.
topográfia:
Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros,Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz,
Makedónia, Alexandria.
 
Kr.e. II. évezred - Kréta - Knósszosz a központ, képírás (lineáris A és B),
ekehasználat, fejlett kereskedelem, városfalak 1500. k. elpusztul (Santorín vulkán kitörése)
Kr.e. XVI-XIII.sz. - Mükéné - krétai kultúra erős befolyása, tengeri kereskedelem,
hódítások, despotikus állam,király, fegyveres arisztokrácia, kézművesek, parasztok, rabszolgák
Kr.e. XII-IX. sz. a mükénéi társadalom bukása, nomád népek vándorlása, Athén
felemelkedése, kialakul a földmagántulajdon, megindul az árutermelés, vashasználat, tengeri kereskedelem állattenyésztés nagy szerepe, kétnyomásos földművelés, törzsi-nemzetségi berendezkedés, katonai demokrácia: születési arisztokrácia intézi az ügyeket, de mellette megjelenik a népgyűlés, kialakul a városállam, a polisz
Archaikus kor (Kr. 750-492.)
társadalmi, vagyoni különbségek növekedése: adósrabszolgaság, görög gyarmatosítás (iránya. Dél-Itália, Szicília pl. Tarrentum, Szürakuszai, Neapolisz, Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország pl. Massilia, Hellészpontosz -Dardanellák, Boszporosz, Fekete-tenger partvidéke)

 
Athén
I.e. VIII-VI.sz. Theseus-féle alkotmány: három társadalmi csoport – eupatridák
(előkelők) , démiurgoszok (kézművesek), geomoroszok (földművesek), az örökletes királyság helyett arisztokratikus köztársaság: 9 arkhón, Areioszpagosz - az arisztokrácia uralmát semmi nem korlátozza
Kr.e. 621. Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket - túlkapások visszaszorítás
Kr.e. 594. Szolón
2. vagyon szerinti beosztás: ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek, thészek; Ez a beosztás lett az adózás, a katonai szolgálat és a hivatalviselés alapja., megszűnik a születési arisztokrácia uralma, timokratikus (vagyonhoz kötött) alkotmány
3. Ha a városban kialakuló pártviszályban valaki egyik párthoz sem csatlakozott, megfosztották polgárjogától (tudatos politizálásra szoktatás)
4. Az Athénban tartósan megtelepülő idegeneknek polgárjogot adott
5. Kötelezte a szülőket, hogy gyermeküket valamilyen mesterségre taníttassák, ha ezt elmulasztották, a fiú nem volt köteles öregkorukban eltartani őket.
A türannisz
A démosz és az arisztokrácia harcában kr.e. 560-ra egy átmeneti állapot következett be: mind a két fél nagyjából egyenlő erős volt, még egyik "párt" sem tudja egyértelműen megragadni a hatalmat. Ekkor válik lehetővé, hogy valaki egyeduralomra törjön. Ez Peizisztratosz lesz: ő hozza létre az egyeduralmi rendszert, a türanniszt. Ő maga pedig türannosz lett.
(Peizisztratosz intézkedései: vidékre kiszálló utazó bíróságok szervezése, a tengeri kereskedelem fejlesztése, nagy építkezések, a paraszti foglalkozásokhoz kapcsolódó istenek tiszteletének felkarolása®lásd a Dionüszosz-kultuszt)
 
Kleiszthenész reformjai (kr.e. 508)
Az ő nevéhez fűződik az athéni polisz új területi felosztása: 10 phűlét szervez. 1 phűlébe három, egymással nem összefüggő rész tartozott: 1. tengerparti rész; 2. városi rész; 3. belső rész. Ezzel a felosztással minden phűlében többségbe került az iparos-kereskedő réteg (azaz a démosz) az arisztokráciával szemben.Minden phűlé 50-50 tagot delegálhatott az ún. 500-ak tanácsába. (búlé),
egyéb reformjai:
-a cserépszavazás bevezetése: évente megkérdezték a népet, nincs-e olyan politikus, aki türanniszra törve veszélyeztetné az állam berendezkedését.
-évente phűlénként egy-egy sztratégoszt (hadvezért) választottak
-az állam legfőbb hatalmi szervévé a népgyűlést(ekklézsia) tette.
A démosz és az arisztokrácia harcában végül a démosz "győz", és ez a folyamat torkollik majd a tulajdonképpeni klasszikus görög demokráciába
 
Klasszikus kor (Kr. e 492-338.)
Kr.e. 490., 480. perzsa támadások - Themisztoklész és Ariszteidész hatalmi harca
Kr.e. 478. Spárta kiválása után Athén létrehozta a perzsa-ellenes déloszi szövetséget
Kr.e. 462. a Spárta-barát arisztokrácia külpolitikai kudarca után a démosz végleg átveszi a vezetést, megszűnik az Areioszpagosz ellenőrző jogköre
 
Kr.e. V. sz. a demokrácia fénykora (Periklész)
A perzsa háborúk után a görög poliszokban a gazdaság dinamikusan fejlődött, a kor legjelentősebb gazdasági központja Athén lett.
Gazdaság: klasszikus árutermelő rabszolgaság, szakosodott ipar, árutermelés, pénzügyletek.
A gazdasági élet két vezető ága az ipar és a kereskedelem lett, a mezőgazdaság kisparaszti birtokokon folyt.
 Az athéni társadalom 3 nagy csoportra oszlott:
1. Rabszolgák: hadifoglyokból kerültek ki. Jognélküliség jellemezte őket, gazdájuk tulajdonát képezték. Általában a kézműiparban, ill. bányákban dolgoztak. A rabszolga munkája szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még mindig a szabadok munkája volt.
2. Metoikoszok=bevándorolt szabad idegenek. Ők politikai jogokkal nem rendelkeztek, földbirtokot nem vásárolhattak, de gazdasági tevékenységgel foglalkozhattak.
3. Teljes jogú athéni polgárok: politikai szereplésük 20 éves korukban kezdődött. Választók és választhatók voltak, 30 éves koruktól különböző tisztségeket viselhettek. Hadkötelezettségük 60 éves korukig tartott. A közéleti funkciót betöltő polgár napidíjat kapott, hogy a politikában való részvétele ne jelentsen számára megélhetési gondokat
Állam:
 
A demokrácia tiszta formájában mindössze 58 évig állt fenn (Kr.e. 462-404).
Az államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés volt. Ez döntött az állam minden bel-és külpolitikai kérdésében, ellenőrizte az összes állami hivatalt, ez töltötte be a legfelső bíróság funkcióját.
Kb. 30-40 000 teljes jogú athéni polgár volt. Ők vehettek részt a népgyűléseken. Az egyes népgyűlések közötti időben az ügyeket az 500-ak tanácsa intézte, amely minden munkanapon összeült, és a népgyűlésnek tartozott felelősséggel. Feladata volt a népgyűlés számára a napirendet és a határozati javaslatokat előkészíteni, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról. Az 500-ak tanácsába minden phűlé 50-50 tagot küldött.
A legfelső bírói szerv az esküdtszék volt, amelynek 6000 tagját (minden phűléből 600 fő) 1 évre választották sorsolással (megbízásuk 1 napra szólt, és ezért napidíjat kaptak!). Ők foglalkoztak a fellebbezési ügyekkel, megvizsgálták a leendő tisztviselők alkalmasságát, ítéletet hoztak politikai perekben.
Arkhónokat bármely vagyoni csoportba tartozó közül lehetett választani. Alkalmasságukat az esküdtszék vizsgálta.
Egyazon tisztséget egy polgár csak egyszer viselhetett életében, ami a demokrácia szempontjából nem kívánatos személyi hatalom kifejlődésének állta útját.
A legnagyobb tekintélye a 10, egy évre választott sztratégosznak volt. Ezt a hivatalt választás útján lehetett betölteni, és a nép bizalmát élvező sztratégoszt nyílt szavazással évről-évre újraválaszthatták (Periklész pl. 15 éven át volt sztratégosz).
A polgárok együttesen voltak az állam irányítói.
 
A demokrácia értékelése: a teljes jogú athéni polgároknak a rendszer teljes körű demokráciát biztosított, a metoikoszok, a nők, a rabszolgák ki voltak zárva a politikai jogok gyakorlásából.
 
Kr.e. 431-409. peloponésszoszi háború, Athén veresége Spártával szemben
- a poliszrendszer válságba kerül (paraszti kisbirtokok, kis műhelyek tönkremenetele, a zsoldoskatonák pusztításai, politikai egyenlőség látszattá válik, rabszolgák tömege nő, helyzetük rosszabbodik, harc a poliszok között a rabszolga-utánpótlásért és a piacokért)
 
 
Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés