Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. október 18. - 0:13 :: 8989 megtekintés :: Történelem

Kisérettségi témakörök
 
 
 
 1. Az ókor és kultúrája
 
 
 
 
 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten
 Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése.
A zsidó vallás főbb jellemzői.
Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása.
 Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína).
Az egyistenhit a zsidó vallásban.
 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban
 A spártai állam.
Az athéni demokrácia intézményei, működése.
 Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata.
 1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány
 A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete.
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása.
A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével.
 A görög tudomány és filozófia főbb alkotói, gondolataik elemzése források alapján (pl. Thalész, Püthagórász, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Thuküdidész).
 1.4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása
 A pun háborúk társadalmi és politikai következményei.
Augustus principátusának jellemző
vonásai korabeli források alapján.
 A római köztársaság kormányzati rendszere (pl. a szenátus, a magistrátusok, a néptribunusi tisztség, a népgyűlés).
 1.5 A római hitvilág, művészet, tudomány
 A római művészet kiemelkedő építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése.
A római civilizáció pannóniai emlékei.
 A római hitvilág sajátosságai, és néhány római isten ismerete.
A retorika, a történetírás és a természettudomány egy-egy jelentős alkotója gondolatának elemzése források alapján (pl. Cicero, Livius, Tacitus, id. Plinius).
 1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése
 A kereszténység főbb tanításai
újszövetségi források alapján.
A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei.
 A páli fordulat, az első keresztény gyülekezetek.
A keresztény egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).
 1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása
 
 A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).
A Római Birodalom kettéosztása, a Nyugat-római Birodalom bukás.
 
 
 
 
 2. A középkor
 
 
 
 
 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
 A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek).
A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai.
 A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).
 2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése
 Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.
Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése.
Az egyházszakadás.
 A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek).
Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése és főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet).
 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ
 Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
 Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers).
 2.4 A középkori városok
 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.
A középkori céhes ipar bemutatása.
 A legfontosabb városi kiváltságok elemzése (pl. vásártartás, önkormányzat).
A céhek kialakulásának okai.
A középkori távolsági kereskedelem két útvonalának összehasonlítása (Hanza, Levante).
 2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban
 A romanika és a gótika stílusjegyeinek felismerése konkrét műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány elemének ismerete.
 Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).
 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
 Néhány itáliai reneszánsz műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése.
A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján.
 A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képviselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).
 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése
 A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján.
 A rendi állam kialakulása Angliában és Franciaországban.
 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
 Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján.
Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
 Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár).
Az európai államok és az Oszmán Birodalom kapcsolatának alakulása a XV-XVI. században (pl. balkáni országok, Franciaország).
 
 
 
 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
 
 
 
 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása
 A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége.
A magyar nép vándorlása térkép alapján.
 A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források).
A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza).
 3.2 A honfoglalástól az államalapításig
 A honfoglalás.
A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.
 A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban.
 3.3 Géza fejedelem és István király műve
 Géza fejedelemsége.
Szent István államszervező tevékenysége.
Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében.
 Társadalmi viszonyok elemzése források alapján.
 3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla)
 Az új rend megszilárdulása Szent László
és Könyves Kálmán idején. A tatárjárás és következményei.
 II. András és az új berendezkedés.
 3.5 Az Árpád-kori kultúra
 
 Elbeszélő forrástípusok ismerete és konkrét példákhoz rendelése (gesta, krónika, legenda).
Jelentős Árpád-kori művészeti emlékek felismerése.
 3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején
 Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés sajátosságai az Anjouk és Zsigmond korában.
 Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom.
Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés).
 3.7 A Hunyadiak
 Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.
 Mátyás király külpolitikája.
 3.8 Kultúra és művelődés
 Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz.
 A Mátyás korabeli legfontosabb elbeszélő forrásoknak megadott szempontok szerinti elemzése (pl. Thuróczy, Bonfini, Galeotto).
 
 
 
 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
 
 
 
 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei
 A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján.
A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.
 Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás következményei.
A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában.
 4.2 Reformáció és katolikus megújulás
 A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista).
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása.
A barokk stílus jellemzői források alapján.
 A reformáció előzményei, irányzatai (pl. anabaptizmus, antitrinitarizmus) elterjedése.
Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború).
 4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában
 A parlamentáris monarchia főbb jellemzői.
Az alkotmányos monarchia működése.
 Az angol abszolutizmus összevetése kontinentális abszolutizmusokkal (pl. spanyol Habsburgok).
Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában.
 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
 Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.
 4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban
 A felvilágosult abszolutizmus jellemző vonásai.
 Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
 
 
 
 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban
 
 
 
 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
 A középkori magyar állam hanyatlása és bukása.
Az ország három részre szakadása.
Végvári küzdelmek.
 Összetartó erők a három országrészben (gazdaság, vallás).
A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.
 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
 Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.
Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején.
 Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai (pl. relatív önállóság, ütközőállam).
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.).
 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
 A török kiűzése.
A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai.
Kölcsönös engedmények a szatmári békében.
 A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós.
Célok és lehetőségek a Rákóczi-szabadságharcban (pl. nemesi konföderáció, nemzetközi feltételek).
 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások
 Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században.
A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József.
 Magyarország a Habsburg birodalomban (Pragmatica Sanctio, rendi dualizmus).
 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák
 A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai.
 Az állami oktatáspolitika megjelenése, főbb intézkedései.
 
 
 
 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon
 
 
 
 6.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései
 A reformkor fő kérdéseinek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
 A reformkor politikai irányzatainak jellemzése és elemzése (pl. centralisták, fontolva haladók).
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése.
 6.2 Az átalakuló társadalom és életformák,
új elemek a gazdasági életben
 A magyar társadalom rétegződése és életformái.
A gazdasági átalakulás lényegi elemei.
 A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése.
Társadalmi rétegek és alkalmazkodásuk a változó világhoz.
Életmód és mentalitás a reformkorban.
 6.3 A reformkori művelődés, kultúra
 A nemzeti ébredés. A korszak meghatározó művészeti alkotásai.
 A nemzeti ébredés jellemzői a Magyarországon élő népek körében.
 6.4 A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei
 
 A 48-as forradalmi mozgalmak célkitűzéseinek összevetése (pl. polgári átalakulás, nemzetállam).
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.
A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.
 6.5 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények
 A pesti forradalom eseményeinek bemutatása.
Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése.
 Az áprilisi törvények társadalmi, politikai és közjogi szempontú elemzése. 1848 Magyarországának politikai irányzatai.
 6.6 A nemzetiségek mozgalmai
 
 A nemzetiségi és a magyar politikai vezetők elgondolásai, törekvései (pl. karlócai gyűlés, államnemzet, autonómia).
Egy nemzetiségi konfliktus elemzése, bemutatása.
Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.
 6.7 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége
és a megtorlás
 A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok bemutatása.
A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei.
A vereség okai, a megtorlás formái.
 A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok jellemzői, a meghatározó jelentőségű csaták ismerete (pl. Buda, Temesvár).
Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása.
 
 
 
 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
 
 
 
 7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya
 
 A függetlenségi háború előzményei (pl. bostoni teadélután, Első Kontinentális Kongresszus). A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak.
Alkotmánybíróság, a szövetségi- és a tagállamok viszonya.
 7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
 Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.
 A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása.
A forradalomhoz kapcsolódó viták, eltérő értelmezések.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése.
 7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
 
 A napóleoni háborúk meghatározó személyei (pl. Napóleon, Kutuzov, Nelson, Bernadott).
A napóleoni állam jellemzői.
A nagyhatalmi érdekek ütközései a háború és a békekötés során.
 7.4 A XIX. század eszméi
 A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.
 A korszak uralkodó eszméihez kapcsolódó politikai mozgalmak (pl. spanyol liberálisok, ifjú Itália). Az alapvető eszmeáramlatok módosulásai a század folyamán.
 7.5 Az ipari forradalom és következményei
 Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya.
Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre.
 Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása.
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).

 
Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés