Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium
Bethlen - Általános Iskola Bethlen - Gimnázium Bethlen - Keveháza utcai telephely Bethlen - Kincskereső tagiskola
Tanáraink
Közzétételi lista
Ökoiskola

Andromeda Travel

Vida Fitness


Hírek
Szerző: @ 2009. október 31. - 9:51 :: 7098 megtekintés :: Történelem

 

14) A kereszténység kialakulása, a konstantini fordulat
 
a kereszténység kialakulása
- A keresztény vallás gyökerei a zsidó nép közösségében alakultak ki (megváltáshit, Messiás eljövetelének a reménye) Palesztina területén (Palesztina= Kánaán, római klienskirályság,  Nagy Heródes (Kr.e. 37-Kr.u.4), Kr.u.6. római provincia (Pontius Pilátus Judea helytartója  (Kr.u.26-36)→ farizeusok (írástudók, a hagyományokhoz mereven ragaszkodók, a zsidó identitás megőrzése)
- Keresztelő Szent János: bűnbánat, messiásvárás, küszöbön álló ítélet (Kr.u.28. Heródes Antipasz, rómabarát fejedelem kivégeztette
- Krisztus követői = keresztények (Christus = felkent= Megváltó-király/ 33. Jézus keresztre feszítése
- őskereszténység, Péter vezetésével Jeruzsálemben egy messianisztikus gyülekezet
- 30-as évek: Antiochában az első vegyes keresztény gyülekezet, élén Szent Pál (Saulus→Pál, damaszkuszi út) ,
páli fordulat:
·         bárki tagja lehet a keresztény közösségnek, az első apostolok úgy határoztak, aki pogányból lett keresztény, annak nem kell a mózesi törvények szerinti rítust betartania
·         teológiai alapelvek: Krisztus halálával mindenkit megváltott, nem kell várni a végítéletet, a Messiás közeli visszatértét, tartósan be kell rendezkedni ezen a világon
·         térítő utak: keresztény egyházközösségeket alapított (leveleiben fontos teológiai útmutatás
a pogány hellén környezet számára is érthetővé tette a keresztény hit alapvető tanításait , hirdette a megbékélést a hatalommal és a társadalmi különbségekkel: a vagyonközösség helyett elég a szegények gyámolítása 
·         63. Pál apostolt elfogják a római hatóságok, a keresztényüldözés kezdete (Nero)„a
vértanúk minden csepp vére új keresztényt szült”, → mert a polgároknak vonzó volt
a létnek értelmet adó vallás
 
a kereszténység tanítása
- szent könyve a Biblia (ÓszövetségÚjszövetség = 4 evangélium (= örömhír, Jézus élete, tanításai) (Máté, Márk, Lukács, János), az Apostolok cselekedetei (ap. = küldött, Jézus 12 tanítványa), apostolok levelei, utolsó könyve az Apokalipszis (Jelenések könyve), az utolsó ítélettel kapcsolatos profetikus könyve Jánosnak 
- monoteista vallás, központjában Jézus Krisztus , a Messiás (Megváltó) áll, Isten fia, aki kereszthalálával megváltotta bűneiktől az embereket és lehetővé tette a feltámadást, az örök életet azok számára, akik hisznek benne és betartják az általa adott parancsokat
– ezek közül a legfontosabb az egyetemes szeretet parancsa , mások megítélése Isten feladata, hiszen mindenki bűnös ( „…aki bűn nélkül való közületek, az vesse rá az első követ”, „Mit nézed a szálkát felebarátod szemében…”),
- Jézus tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait:
hirdette a végítéltet, a megbocsátást és az üdvösség reményét, és azt, hogy csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít.
Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot.
Egész életével példát mutatott, megtestesítette azt a magatartást, amit Isten vár a híveitől.
- kezdetben erős szociális tartalma miatt (egyenlőség, szeretet, bűnbocsánat) terjedt gyorsan az üldöztetések ellenére is a római birodalomban
- később a túlvilági boldogság elnyerésére került a fő hangsúly: ez feltételezte az alázatot, a megbékélést a fennálló renddel, a gazdagok is üdvözülhettek, ha jótékonykodtak
 
a kereszténység terjedése
- A római közigazgatás, a nyelv és a közlekedés egysége elősegítette a kereszténység elterjedését.
- a kereszténységet a hellenizmussal való találkozása tette univerzálissá: nemzetek felettivé ( a Biblia görög nyelven vált ismertté) A 2-3. században már a módosabb, műveltebb emberek is csatlakoztak.
- A görög-római vallás nem követelt meg hitet, a lényeg a szertartásokon való részvétel volt
(kapcsolat az állammal), nem nyújtott vigaszt, nem ígért biztonságot, vigaszt a túlvilágon
- a Római Birodalomban vallási szinkrétizmus (vallások keveredése, egymásra hatása), egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé: misztériumvallások (Mithras,Ízisz, Dionüsos)
- 314-ig 32 római püspökből 3o vértanúhalált /nem biztos/, de a keresztények üldözése csak felerősítette terjedését
- a római birodalom keretei között vált világvallássá (katholikosz= egyetemes)
 
A korai keresztény egyházszervezet kialakulása
- az első keresztény közösségek az apostolok körül jöttek létre,
- Egy város keresztényei közösséget alkottak, egy családba tartoztak, mindenki egyenlőnek számított, rabszolgákat is felvettek a közösségbe. minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta, ebből segélyezték a nélkülözőket, gondoskodtak a betegekről, az özvegyekről,  a fiatal lányokat nevelték.
- Összejöveteleiket rendszerint vasárnap tartották: imádkoztak, a Bibliát magyarázták, zsoltárokat énekeltek, úrvacsorán, áldozáson vettek részt.
- A szertartást pap vagy püspök (episzkoposz) vezette. – ő kezelte a közös kasszát, döntött a közösségbe való felvételről, kizárásról, és irányította az egész közösség életét, mellettük kialakult az idősebb tagok tanácsa (=presbiterek),segítőik a diakonusok (= szolga) voltak
- 2. sz. második fele – a keresztény gyülekezetek átalakulása katolikus egyházzá – a gnoszticizmus (titkos tudás: a világ két teremtő elv, a sötétség és a világosság dualizmusára oszlik, tagadja Isten végtelenségét) elleni harc szükségessé tette a kánon kialakítását (Újszövetség kanonizálása) és a püspökök tekintélyének megerősítését (az apostolok utódai)
- 3. sz. állami keresztényüldözések – császárkultusz (császár istennek tekintése, dominatus) megtagadása, ellenkező hatást váltott ki
 
constantini fordulat
- Constantinus császár már a kereszténységgel akarta konszolidálni egyeduralmát (politikailag mozgósítható, szervezett erő volt, tiszta erkölcs jellemezte)
- 313. milánói edictum (türelmi rendelet)- biztosította a szabad vallásgyakorlatot, az 5o millió lakos 15%-a volt akkor már keresztény,
- visszaadta   a keresztények vagyonát, a papság immunitást /= adómentességet/ kapott,
- Róma püspöke megkapta a Laterán dombon álló császári palotát
- 321. a vasárnap ünnep lett, az egyház színe előtti rabszolgafelszabadítás elismerte,
- 325. Péter apostol sírja fölé bazilikát kezdtek építeni
- 325. Nicaea (a császár nyaralójában)- I. ökumenikus, egyetemes zsinaton(szünodosz= gyűlés, tanácskozás) a görög filozófia fogalomkészletével megkezdték a hit elveinek (= dogmák) elfogadását, ekkor fogadták el a „Szentháromság” tanát (Atya, Fiú egylényegű (homousius)↔ ariánusok, első eretnek irányzatok kialakulása - elszakadtak
 
A konstantini fordulat után a római császárság keresztény császársággá alakult át.
- A 4. század végére (388, Theodosius) a kereszténység a Római Birodalom államvallása lett,
- 5 patriarchátus : Damaszkusz, Antiochia, Alexandria /az antik bölcselet utolsó fellegvára/, Konstantinápoly, Róma (pápa= gör. atya - Szt. Péter utóda a római püspökségben, tiszteletbeli elsőbbség )
- 38o körül Szent Jeromos latinra fordította a Bibliát (Vulgata), az 5. sz. elején Szent Ágoston a De civitate Dei (Isten országa) c. művében megrajzolta az ideális keresztény állam képét
 
FGY. 52-62., Atlasz: A kereszténység terjedése
 
 
Biológia Ének Fizika Földrajz
Kémia Matematika Történelem Irodalom
Angol Német Francia Informatika
Testnevelés Társadalomismeret

Elektronikus ellenőrzőkönyv

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Ökoiskola

Felvételi információs központ

Iskolai étkezés