Kérjük, a szóbeli felvételire behívott tanuló az idei matematika, nyelvtan és irodalomfüzetét, valamint a versenyeredményeket igazoló okleveleket is hozza magával!

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom tantárgy szóbeli felvételije egy adott ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg értelmezésére épül. Ez utóbbi prózai (pl. regényrészlet) és lírai szöveg (vers, versrészlet) egyaránt lehet. Nincs külön nyelvtan feladatsor, a nyelvtani ismeretek az adott szövegből kiemelt szavak kapcsán kerülnek majd elő. 
A felvételiző véletlenszerűen választ egyet az előre elkészített feladatlapok közül, majd a rövid felkészülési idő alatt elolvassa, értelmezi az adott szöveget és önállóan, írásban válaszol a kapcsolódó 10–12 kérdésre. 
A felkészülési időt követően (egy feleletnyi idő) a felvételiző az elkészült vázlat alapján szóban ismerteti a feltett kérdésekre adott válaszait. 

A szóbeli beszámoló értékelésének szempontjai a következők:

• olvasási készség (az adott szöveg egy részének kifejező felolvasása)
• szövegtípusok ismerete
• szókincs (rokon értelmű szavak keresése, szómagyarázat)
• az olvasott szöveg megértése, összefüggések feltárása (lényegkiemelés, vázlatkészítés)
• kommunikációs készség
• önálló véleményformálás
• nyelvtani ismeretek (magán- és mássalhangzótörvények, helyesírásunk alapelvei, szófajok, jelentéstan, betűrendbe állítás).

Matematika

A matematika szóbeli felvételi vizsga során a bizottság a tanuló jártasságát ellenőrzi az 5-6. évfolyam ismeretanyagában és az ismeretek alkalmazásában. A feladatok egy része a tanuló szövegértését, logikus gondolkodását méri.

A vizsgalapon több feladat található, melyek különböző témaköröket érintenek. A vizsgázó a feladatok megoldását egy feleletnyi felkészülési idő alatt kidolgozza, majd a vizsgabizottság előtt ismerteti. A feladatokhoz kapcsolódó villámkérdéseket, szükség esetén pedig rávezető kérdéseket is kaphat.

A matematika vizsgán csak tollra, vonalzóra van szükség, más eszköz nem szükséges.

Szóbelin előforduló ismeretek, átnézésre javasolt anyagrészek matematika tantárgyból

• Osztó, többszörös
• Oszthatósági szabályok
• Prímszám, összetett szám
• Legnagyobb közös osztó (LNKO), legkisebb közös többszörös (LKKT), meghatározásuk
• Számok helye a számegyenesen
• Abszolút érték, ellentett, reciprok fogalma
• Tört fogalma
• Törtek különböző alakjai (Közönséges, tizedes tört és vegyes szám alak), áttérés egyik alakból másikba
• Közönséges- és tizedes törtek összehasonlítása
• Közönséges- és tizedes törtek összeadása és kivonása
• Közönséges törtek szorzása egész számmal
• Közönséges törtek osztása 0-tól különböző egész számmal
• Egész számok és tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel
• Tizedes törtek szorzása
• Tizedes törtek osztása 0-tól különböző számmal
• Átlagszámítás
• Diagramok leolvasása, értelmezése
• A derékszögű koordináta-rendszer, pontok koordinátákkal
• Síkbeli alakzatok, síkidomok, sokszögek és jellemzőik (konvexitás, csúcsok száma, oldalak száma, átlók száma)
• Szög fogalma, szögfajták, nagyságuk, mértékegységeik
• Egy speciális négyszög: a négyzet fogalma, tulajdonságai, kerülete, területe
• Egy speciális négyszög: a téglalap fogalma, tulajdonságai, kerülete, területe
• Térbeli alakzatok jellemzői (csúcsok száma, lapok száma, élek száma, konvex/konkáv), testhálóik
• Egy speciális test: a kocka jellemzői, testhálója, felszíne, térfogata
• Egy speciális test: a téglatest jellemzői, testháló, felszín, térfogat
• Mennyiségek (hosszúság, kerület, terület, szög, felszín, térfogat, tömeg, idő) mérése, mérőszám és mértékegység, mértékváltás